MK BH 1979/88
MK BH 1979/88
1979.02.01.
A vállalat anyagi felelőssége alapján megállapított járadék módosítása (felemelése, leszállítása, megszüntetése) iránti, a megállapításának alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásra alapított igényt a munkaügyi döntőbizottság előtt kell érvényesíteni abban az esetben is, ha a járadékot a bíróság állapította meg, illetve a felek a járadék tárgyában a bíróság előtt egyezséget kötöttek [2/1964. (IV. 3.) MÜM sz. r. 9. § (1) bek., 12. § (5) bek.].
A felperes az alperes állami gazdaság alkalmazásában állt 1959. szeptember 18-án a munkahelyén üzemi balesetet szenvedett. 1974 októberéig baleseti járadékot, majd rokkantsági nyugdíjat kapott. Ekkor az orvosi felülvizsgálat megállapította, hogy egészségi állapota javult, könnyű fizikai munka végzésére alkalmas. Ezért rokkantsági nyugdíját megszüntetve havi 283 forint baleseti járadékot állapítottak meg részére.
A felperes ezt követően a keresetveszteségének megtérítése végett munkaügyi vitát indított. Ennek során a felek a munkaügyi bíróság előtt 1975. szeptember 30-án egyezséget kötöttek, amelyben az alperes az 1974. október 1-jéig terjedő időre 9600 Ft keresetveszteség, míg az ezt követő időre keresetveszteség címén havi 800 Ft járadék fizetésére vállalt kötelezettséget. Ezt az egyezséget a munkaügyi bíróság a végzésével jóváhagyta.
A felperes 1977. január 24-én újabb kérelmet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Ebben az alperes által fizetett járadék összegének havi 1000 forinttal történő felemelését kérte. Arra hivatkozott, hogy a körülményeiben időközben újabb lényeges változások történtek, az egészségi állapota tovább romlott. Ennélfogva a keresetvesztesége emelkedett.
A munkaügyi bíróság a felperes beadványát perújítási kérelemnek tekintette és azt a végzésével elutasította.
A végzés ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését megváltoztatta és a munkaügyi bíróságot az ügy érdemi tárgyalására utasította. A megyei bíróság megállapította, hogy a munkaügyi bíróság tévesen minősítette a felperes kérelmét perújítási kérelemnek, mert az valójában járadék felemelése iránti kereset. A felperes a módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet 9. §-ának (1) bekezdése értelmében jogosult kérni a megállapított kártérítés módosítását, amennyiben a körülményeiben változás következett be.
A megyéi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytálló a másodfokú bíróság végzésének az a megállapítása, hogy a felperes említett beadványát sem elnevezésénél, sem tartalmánál fogva nem lehet perújítási kérelemnek tekinteni. Az lényegében nem más, mint a bíróság végzésével jóváhagyott egyezség alapján az alperes által fizetett járadék összegének felemelésére irányuló kérelem. Ezt a felperesnek a munkaügyi bíróság végzése elleni fellebbezése is már kifejezetten és egyértelműen tartalmazza.
A felperesnek ez, a körülményekben időközben bekövetkezett változásra alapított kérelme új igény, amely a többször módosított és kiegészített 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet 9. §-ának (1) bekezdésén alapul. E jogszabály rendelkezése értelmében, ha a kártérítés megállapítása után változás következik be a lényeges körülményekben, így különösen a balesetet szenvedett dolgozó egészségi állapotában, szakképzettségében, az általa betöltött munkakörben vagy – bérrendezés folytán – a hasonló munkakörben dolgozók munkabérében, mind a károsult, mind pedig a vállalat kérheti a megállapított kártérítés módosítását. A másodfokú bíróság végzésének ezzel egyező megállapítása tehát helytálló. Tévedett és ezáltal törvényt sértett azonban a másodfokú bíróság, amikor a felperes járadék felemelésére irányuló igényének elbírálására a munkaügyi bíróságot utasította.
A 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet (R.) 12. §-ának a 19/1976. (XII. 28.) MüM számú rendelet 6. §-ával beiktatott (5) bekezdése szerint “nem jelenti új eljárás kezdeményezését, ha a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértése esetén az alapul szolgáló körülmények megváltozására tekintettel további igényt támaszt, illetőleg a vállalat a megállapított kártérítés leszállítását kéri. Ebben az esetben a panasz benyújtására és elintézésére vonatkozó szabályok az irányadók”.
Az utóbbiakból is következik, hogy az R. 9. §-ának (1) bekezdésére alapított kérelmeket nem a munkaügyi bírósághoz, hanem a munkaügyi döntőbizottsághoz kell benyújtani, illetve azt – ha a bíróságnál nyújtották be – a bíróságnak át kell tennie a munkaügyi döntőbizottsághoz. Csak a döntőbizottsági határozat után fordulhatnak a felek – amennyiben a döntőbizottsági határozatot sérelmesnek tartanák – keresettel a munkaügyi bírósághoz.
A kifejtettekből következik, hogy a másodfokú bíróság az adott esetben is akkor járt volna el helyesen, ha a per megszüntetése mellett nem a munkaügyi bíróságot utasítja az ügy érdemi tárgyalására hanem elrendeli az ügy iratainak a munkaügyi döntőbizottsághoz való áttételét. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 129/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás