BK BH 1980/10
BK BH 1980/10
1980.12.01.
A polgári jogi igényt akkor is el kell utasítani, ha a büntetőeljárás ideje alatt a sértett kárát az Állami Biztosító megtérítette [Be. 215. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet 5 rb. jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette, 2 rb. jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettének kísérlete és 1 rb. lopás bűntette miatt halmazati büntetésül 1 évi és 2 hónapi börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte.
Kötelezte a terheltet, hogy a sértetteknek különböző összegeket kártérítés címén fizessen meg.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt behatolt az egyik vállalat irodájában, az ott levő páncélszekrényt kifeszítette és abból 2718 forintot eltulajdonított. E vállalatnak – mint a magánfélnek a képviselője a tárgyalást megelőző napon bejelentette – az Állami Biztosító az okozott kárt megtérítette.
Az ügyész a vádiratban e sértett vonatkozásában is polgári jogi igényt terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság – figyelemmel arra, hogy az Állami Biztosító a kárt megtérítette – az előterjesztett polgári jogi igény tárgyában nem döntött.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az első fokú ítéletnek a jogi minősítésre, a büntetés kiszabására vonatkozó, valamint a kártérítésről rendelkező részét részben megváltoztatta. Kötelezte a terheltet, hogy fizessen a sértett vállalat részére 2718 forint kártérítést, valamint ezen összeg után járó évi 5%-os kamatot. Ennek megfelelően az illetékfizetésre kötelezését annyiban változatta meg, hogy annak összegét 828 forintra felemelte.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a járásbíróság eljárási szabályt sértett, amikor az ügyész által előterjesztett polgári jogi igény tárgyában nem döntött.
A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a jogellenesen kárt okozó személy az okozott kárt köteles megtéríteni. A terhelt a sértett vállalatnak kárt okozott és ezért kártérítési felelősséggel tartozik függetlenül attól, hogy az Állami Biztosító biztosítási szerződés alapján a vállalatnál keletkezett kárt megtérítette. A terhelt kártérítési felelőssége tehát változatlanul fennáll, következésképpen az előterjesztett ügyészi indítványnak megfelelően kötelezte a terheltet a Ptk. 339. és 302. §-a alapján az általa okozott kár és kamatainak megfizetésére. A terhelt által fizetendő kártérítési összeg megváltoztatására tekintettel – ahhoz igazodóan – az ügyész által le nem rótt illeték megfizetésére is kötelezte a terheltet.
Az ügyész által előterjesztett polgári jogi igénnyel kapcsolatos döntés elmulasztása miatt, továbbá a megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének e sértett részére megállapított polgári jogi igényre vonatkozó és a terheltet illeték fizetésére kötelező rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az iratokból megállapítható, hogy az ügyész a vádiratban a sértett vállalat vonatkozásában is 2718 forint kár és ezen összeg után járó kamat megfizetésére vonatkozó polgári jogi igényt terjesztett elő. A Be. 215. §-ának (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróságnak az előterjesztett polgári jogi igény tárgyában határoznia kell. Mivel a rendelkezésre álló bizonyíték – bejelentés – alapján megállapította, hogy az Állami Biztosító a kárt megtérítette, a polgári jogi igény tárgyában döntenie kellett volna, azt el kellett volna utasítania. Következésképpen amikor ezt az elsőfokú bíróság elmulasztotta, eljárási szabályt sértett. A Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése értelmében, amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, a biztosítási szerződés alapján őt illetik meg azok a a jogok, amelyek a biztosítottat illeték meg a kárért felelős személlyel szemben. Ehhez képest az adott esetben az Állami Biztosítót illetik meg azok a jogok, amelyek a sértett vállalatot mint biztosítottat illeték meg a terhelttel szemben.
A kifejtettek alapján téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a terhelt a sértett vállalatnak kártérítési felelősséggel tartozik akkor is, ha az Állami Biztosító szerződés alapján a kárt megtérítette. A Be. 55. §-ának (1) bekezdése alapján a büntető eljárásban a sértett érvényesítheti a bűncselekmény folytán keletkezett polgári jogi igényét. A Be. 55. §-ának (2) bekezdése és (4) bekezdése értelmében az ügyész is csak a sértettet megillető polgári jogi igényt érvényesítheti. Az Állami Biztosító nem sértett a büntető ügyben, ezeket a jogokat a büntető eljárás keretén kívül, külön polgári perben érvényesítheti. Törvényt sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor a terheltet kötelezte a sértett részére már kifizetett kár megtérítésére.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, a másodfokú határozatot a megtámadott részében hatályon kívül helyezte és a Be. 215. §-ának (1) bekezdése alapján a törvénynek megfelelő határozatot hozott akként, hogy az ügyész által a sértett javára előterjesztett polgári jogi igényt elutasította. (B. törv. II. 306/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás