BK BH 1980/116
BK BH 1980/116
1980.12.01.
A garázdaság bűncselekményének a megvalósulása szempontjából nem tekinthető erőszakos magatartásnak az emberi testnek nem támadó jellegű megérintése, megfogása [Btk. 271. § (1) bek., Sztv. 93. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet több személy által elkövetett garázdaság bűntette miatt 10 hónapi – végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és 5000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. (A felelősségre vonás az 1961. évi V. törvény 219. §-a alapján történt.
A Legfelsőbb Bíróság a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapján eljárva határozatában megállapította, hogy a járásbíróság ítéletének a terhelt cselekményét minősítő, továbbá fő- és mellékbüntetést kiszabó rendelkezései törvénysértők. Ezért e rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, a terhelt bűnösségét garázdaság vétségében állapította meg, és emiatt 4 hónapi – végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett, a végrehajtás elrendelése esetén fogházban végrehajtandó – szabadságvesztésre és 2000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. (A felelősségre vonás a Btk. 271. §-a alapján történt; a másik két terheltet garázdaság szabálysértése miatt vonták felelősségre.)
Az eljárt bíróságok határozataiban megállapított tényállás lényege a következő.
1979. április 25. napján a terhelt az utcán megjegyzéseket tett a helybeli gimnázium lánytanulóira, akik csoportosan az étkezdéjük felé haladtak, ittas állapotában a diáklányok közé állt, egyikükhöz közeledett, de az elhárította. Később az utcán a fiútanulók csoportjába is beállt, bement velük az étterembe, majd vacsora után újból megjegyzéseket tett az utcán haladó diáklánycsoportra.
Ugyanazon a napon este 20 óra tájban a terhelt összetalálkozott a katonai sorozásuk után ittas állapotba került – és ugyanebben az ügyben felelősségre vont – két társával. A három terhelt egy étteremben italozott, majd a terhelt és társai megközelítették a lánykollégiumot, a terhelt kopogott az ablakon, azután mindhárman a lánykollégium udvarára, onnan a kollégium emeleti részére mentek és ott elbújtak. A folyosón az egyik lánytanuló észrevette a terheltet, aki ekkor megfogta a diáklány nyakát. A diáklány ellökte magától, mire a terhelt addig rejtőző társaival leszaladt a földszintre. Ekkor több diáklány felfigyelt az eseményekre, mire a terheltek menekülni próbáltak az épületből, de a diáklányok ezt megakadályozták, s ennek során a terhelt az egyik lány karját fogta meg, társa pedig a másik diáklánnyal dulakodott. Később rendőrök érkeztek a helyszínre és a terhelteket előállították.
Az Elnökségi Tanács a járásbíróság ítélete és a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen a terhelt javára, bűnösségének a garázdaság bűncselekményében való megállapítása miatt emelt törvényességi óvást alaposnak találta.
A terhelt azzal a cselekményével, hogy társaival együtt a lánykollégiumba belopódzott, ott különböző helyeken szaladgált, a diáklányokat ijesztgette, zaklatta, s egyiknek a nyakát, a másiknak a karját megfogta: kihívóan közösségellenes magatartást tanúsított, mely alkalmas volt riadalom keltésére. A tényállásnak ezeket az elemeit az eljárt bíróságok helyesen ismerték fel, tévedtek azonban abban, hogy a magatartást garázdaság bűncselekményének értékelték.
A terheltnek a tényállásban ismertetett cselekménye ugyanis nélkülözi az erőszakos megvalósítás ismérveit, ezek nélkül pedig az egyébként kihívóan közösségellenes és garázdaságot megvalósító magatartás nem bűncselekmény (Btk. 271. §), hanem szabálysértés.
A test egyszerű érintésével, megfogásával is megvalósítható ugyan – bizonyos körülmények között – a garázdaság bűncselekményéhez tartozó erőszak, de az ilyen magatartásnak támadó jellegűnek kell lennie. A terheltnek az a cselekménye, hogy az őt és társait leleplezni akaró lányok közül az egyiknek a nyakát, majd a menekülésük során a másiknak a karját megfogta, nem minősíthető a garázdaság bűncselekményi szintjét elérő, támadó jellegű, erőszakos fellépésnek. A tényállásból és az ügy összes adataiból kitűnően maguk a diáklányok is ijesztgetésnek, szemtelenkedésnek tekintették a terheltnek és társainak a viselkedését.
A kifejtettekre tekintettel a terhelt bűnösségének garázdaság bűncselekményében való megállapítása törvénysértéssel történt.
Mindezek folytán az Elnökségi Tanács megállapította, hogy a járásbíróság ítélete és a Legfelsőbb Bíróság határozata a terhelt bűnösségét megállapító és a büntetést kiszabó részében törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte. Egyben a terheltet az ellene többek által elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette, minthogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény.
Egyidejűleg az Elnökségi Tanács a terheltet az általa megvalósított, az 1968. évi I. törvénynek (Sztv.) az 1979. évi 10. sz. tvr. 21. §-ával módosított 93. §-a (1) bekezdése alá eső garázdaság szabálysértése miatt – a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez igazodó – 3000 forint pénzbírsággal sújtotta [Sztv. 16. § (1) bek., 17. §, 23. § (1) bek.].
A pénzbírság átváltoztatási kulcsára vonatkozó rendelkezés az Sztv. 18. §-án, a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának határozata a Be 290. §-ának (1) és (3) bekezdésén, a bűnügyi költség tárgyában tett rendelkezés a Be. 290. §-ának (5) bekezdésén alapul. (Eln. Tan. B. törv. 140/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás