PK BH 1980/128
PK BH 1980/128
1980.12.01.
A jogos védelem polgári jogi fogalma és a büntetőjogi fogalom nem szükségképpen esik egybe. A büntetőjogi megoldással ellentétben a polgári jog nem biztosít kifejezett mentességet annak, aki a jogos védelem határait ijedtségből vagy felindulásból túllépte [Ptk. 343. §; Pp. 9. §].
A felperes 1976 júliusában tudomást szerzett arról, hogy a felesége és az alperes között szerelmi kapcsolat alakult ki. Emiatt a felperes és felesége között az együttélés megromlott. Az alperes 1976. november 28-án délután hazafelé tartott, amikor a kerékpáron haladó felperessel találkozott. A felperes leszállt a kerékpárról és megtámadta az alperest. Az alperes a kezében levő tejeskannával védekezett, amikor pedig érezte, hogy az arcán folyik a vér, zsebkésével a felperest hasbaszúrta.
A felperes a bántalmazás folytán a mellüreget megnyitó, áthatoló szúrási sérülést szenvedett, ennek következtében a bal oldali bordája összetört, tüdeje megsérült, és a gyomor falán is áthatoló szúrt sérülés következett be. Ezenkívül a bal vállon és az alkaron az izomrostok közé hatoló szúrt sérülései is voltak. Az alperes a verekedés során többszörös, aránylag felszínesebb szúrási sérülést szenvedett az arc, az áll és a bal fülkagyló tájékán. Felszínesebb hámsérülés volt a hajas fejbőrön és a nyak jobb oldalának alsó részén. A verekedés miatt a felek ellen büntetőeljárás indult, a nyomozó hatóság azonban az alperessel szemben az eljárást a Btk. 25. §-a alapján jogos védelem okából megszüntette, a felperest pedig a Btk. 60. §-a alapján figyelmeztetésben részesítette.
Ilyen előzmények után a felperes a fizetési meghagyás kibocsátásával indult eljárásban a balesettel kapcsolatos jövedelemvesztesége és egyéb kára – összesen 2780 Ft - megtérítésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes késsel támadta meg őt, és a jogtalan támadás elhárítása végett szúrta meg késsel a felperest.
Az elsőfokú bíróság az alperes védekezését elfogadta, és az alperes személyes meghallgatása, illetőleg egyéb bizonyítás felvétele nélkül, lényegében a büntetőeljárás adatai alapján a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet lényegében indokai alapján helybenhagyta. Ítéletének indokolásában kiemelte, hogy az alperes jogos védelem körében okozott sérülést a felperesnek, eljárása tehát a Ptk. 343. §-a szerint nem jogellenes és kártalanítási kötelezettségére sem vezet.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
Az első és a másodfokú bíróság ítélete elsősorban azért törvénysértő, mert a nyomozó hatóságnak a testi sértések kölcsönös elkövetésére, illetőleg azok súlyosságára és egymáshoz való arányára, valamint a jogos védelemre vonatkozó megállapításait lényegében ítélt dologként fogadta el. A másodfokú bíróság hivatkozott ugyan a Pp. 9. §-ára, amelynek értelmében a nyomozó hatóság határozata a polgári perben eljáró bíróságra nem irányadó, döntését azonban – a felperes által felajánlott bizonyítás mellőzésével – kizárólag a nyomozó hatóság megállapításaira alapította. Ez az eljárás azért is kifogásolható, mert a jogos védelem polgári fogalma és a büntetőjogi fogalma nem szükségképpen esik egybe. A büntetőjogi megoldással ellentétben ugyanis a Ptk. 343. §-a nem biztosít kifejezett mentességet annak, aki a jogos védelem határait ijedségből vagy felindulásból túllépte.
A felperes a per során ismételten tagadta, hogy késsel támadt volna az alperesre. Állítása szerint tettleg bántalmazta az alperest, aki a jogos védelem határait túllépte, amikor öt késsel életveszélyesen megsebesítette. Erre vonatkozóan bizonyítást is ajánlott fel. A perben eljárt bíróságok azonban a bizonyítás elrendelését mellőzték és a felek, elsősorban az alperes részletes személyes meghallgatásától is eltekintettek. Ennek következtében nincsenek kellően tisztázva a verekedés részletei, így az sem, hogy az alperes mikor vette elő a zsebkését, és a felek milyen helyzetben voltak, amikor az alperes a kést a felperesbe szúrta. Tisztázatlan az is, hogy az alperesnek volt-e más lehetősége a támadás elhárítására, ehhez képest nem lépte-e túl a védekezés szükséges mértékét.
A felsorolt körülményeket a perben eljárt bíróságok nem tisztázták, ezek tisztázása nélkül viszont megnyugtató ítélet nem hozható. Szükséges tehát a felek részletes személyes meghallgatása és a felperes által felajánlott egyéb bizonyítás. Szükség esetén igazságügyi orvos szakértőt is meg kell hallgatni a feleket ért sérülések jellegére, illetőleg a bántalmazáshoz használt eszközökre.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V. 20 453/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás