PK BH 1980/134
PK BH 1980/134
1980.12.01.
A felek nyilatkozatait és kérelmeit tartalmuk szerint kell figyelembe venni. Szükség esetén fel kell hívni a felperes figyelmét a keresetváltoztatás lehetőségére is [Pp. 3. § (1) bek., 146. § (3) bek., PK 258. sz.].
Az alperesek 1968-tól élettársaként, 1973-tól házastársakként éltek együtt 1976 nyaráig, amikor a közös otthont – amely egy befejezetlen családi ház volt – az I. r. alperes elhagyta s egy másik nővel létesített élettársi kapcsolatot.
Az alperesek házasságát a bíróság az 1977. június 14-én kelt jogerős ítéletével felbontotta. Együttélésükből gyermek nem származott. Az alperesek mindketten maguknak igényelték a kétszobás volt házastársi lakás kizárólagos használatát. A bíróság az 1978. március 17-én kelt jogerős ítéletével a lakás kizárólagos használatára K. S. A.-nét jogosította fel.
A felperes – a II. r. alperes anyja – az 1978. július 8-án benyújtott keresetlevélben elsődlegesen arra kérte kötelezni az I. r. alperest, hogy a H. L. u. 39. sz. alatti ingatlanban a – jelenleg is a felperes bútoraival berendezett – kisebbik szoba kizárólagos használatát biztosítsa részére a mellékhelyiségek közös használatával. Másodlagos kérelme arra irányult, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket 70 000 forint visszafizetésére. Előadta: az építkezéshez 40 000 forintot adott azzal, hogy akkor fizetik vissza, amikor tudják. Ezen kívül pedig a házépítéshez mintegy 30-35 000 forint értékű bontási építési anyagot juttatott azért is, hogy ha a tanyáról beköltözik, a házban a fia és a menye mellett neki is legyen szobája. Előadta, hogy a még meglévő tanyáját is le kell bontani, ezért albérletben lakik, havi nyugdíja 808 forint.
Az I. r. alperes azzal védekezett, hogy 40 000 forintot ajándékba kapott a felperestől, és ajándék volt az építkezéshez felhasznált bontási anyag is. A felperessel abban is megállapodtak, hogy az ajándékból 20 000 forintot a II. r. alperes testvérének kell juttatni.
A II. r. alperes sem az elsődleges, sem a másodlagos kereseti kérelem teljesítését nem ellenezte.
A perben eljárt építészmérnök igazságügyi szakértő véleménye szerint a felperes tanyájából kikerülő és az építkezéshez felhasznált bontási anyagok értéke összesen 35 860 forintra tehető.
Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 40 000 forintot, azt meghaladóan a keresetet elutasította. A bíróság megállapította, hogy a felperes a fenti összeget az alperesnek a lakóház építéséhez kölcsönként adta. Az építési anyag értékével kapcsolatban a keresetet azzal az indokkal utasította el, hogy az építőanyagot a felperes ajándék címén juttatta, de az egyébkén sem volt a felperes kizárólagos tulajdona.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a felperes nemcsak az építőanyagot, hanem a 40 000 forint készpénzt is ajándékba adta.
Ebből az összegből 20 000 forintot J. utónevű fiának kötelesek az alperesek kifizetni.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A felperes keresetében elsődlegesen arra kérte az I. r. alperest kötelezni, hogy az ingatlanban a kisebbik szoba kizárólagos és a mellékhelyiségek közös használatát biztosítsa a részére, másodlagosan 40 000 forint készpénz kölcsön visszafizetését, illetőleg 30 000 forint értékű építési anyag értékének megtérítését kérte. Az elsődleges kereseti kérelemre vonatkozó jogerős elutasító ítéleti rendelkezést a törvényességi óvás nem támadja, ebben a körben a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet nem érintette.
A másodlagos kereseti kérelemmel kapcsolatban viszont helytállóan utal a törvényességi óvás arra, hogy a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek kérelmeit és nyilatkozatait nem alakszerű megnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A felperes kereseti kérelme másodlagosan az alpereseknek juttatott érték visszaszolgáltatására irányult. A bíróságnak tehát abban a kérdésben kellett döntenie, hogy ez az érték visszajár-e a felperesnek vagy sem. Ha pedig a bíróság a felek jogviszonyának minősítése után úgy látja, hogy a kereseti kérelem nem meríti ki a felperest megillető jogokat, erre a felperest figyelmeztetni kell, illetőleg magyarázatot kell tőle kérni. A felperest a nyilatkozatához képest arról is tájékoztatni kellett volna, hogy kereseti kérelmét a tárgyalás folyamán is megváltoztathatja [Pp. 146. § (3) bek.]. A PK. 258. számú állásfoglalás értelmében a bíróságot ez a kötelezettség akkor is terheli, ha a félnek jogi képviselője van.
Eljárási jogszabályt sértett tehát mindkét fokú bíróság, amikor a felperestől nem kért felvilágosítást a tekintetben, hogy ajándék visszakövetelése címén nem kíván-e igényt támasztani az alperesekkel szemben arra az esetre, ha a juttatás nem kölcsönnek, hanem ajándéknak minősülne.
A rendelkezésre álló peradatok szerint a felperes a készpénzt és a bontási anyagokat az alperesek házasságára való tekintettel juttatta az alpereseknek. Ebben pedig az a feltevés vezette, hogy a családi körben lakása biztosítva lesz. E feltevés nélkül nem támogatta volna az alpereseket a lakásépítésben. Minthogy ez a feltevés a házasság felbontása folytán végleg meghiúsult, az ajándék a Ptk. 582. §-ának (3) bekezdése alapján visszakövetelhető.
Az előadottak alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan és egyben törvénysértő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében mindkét fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V. 20 514/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás