PK BH 1980/135
PK BH 1980/135
1980.12.01.
A pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni, a felperes pervesztességét illetően közömbös, hogy a bíróság a keresetet anyagi vagy eljárásjogi okból utasítja el, illetve szünteti meg a pert [Pp. 78. § (1) bek.].
Az államigazgatási hatóság az 1978. május 13-án jogerőre emelkedett határozatával a felperes kérelmére kisajátította az alpereseknek, valamin V. Z.-nek, és V. Z.-nének 1/4-1/4 részben tulajdonában levő, haszonélvezeti joggal terhelt házasingatlant. A tulajdonosok, a haszonélvezők és a kisajátítást kérő 520 000 Ft kártalanítási összegre egyezséget kötöttek. Az egyezséget az államigazgatási hatóság jóváhagyta.
A haszonélvezők az ingatlanon levő lakást 1978. július 21-én adták át a felperesnek.
Az alperesek kérelmére az állami közjegyző 1978. szeptember 18-án a jogerős államigazgatási határozatot 85 000 Ft hátralékos összeg vonatkozásában végrehajtási záradékkal látta el és a záradékon 1978. július 15-től számított évi 5%-os kamatot, 200 Ft végrehajtás kérési költséget és az állam részére fizetendő 2550 Ft végrehajtási illetéket is feltüntetett.
A felperes azután a végrehajtási záradéknak megfelelően teljesített, majd keresetet indított az alperesek ellen a járulékként általa kifizetett 3637 Ft (ebből 887 Ft a késedelmi kamat) visszafizetése iránt. Azt állította, hogy az alperesek rosszhiszeműen jártak el a végrehajtás megindításának kérésénél, a birtokbavétel időpontjára figyelemmel ugyanis a felperes nem volt fizetési késedelemben.
Az alperesek érdemben védekeztek, a kereset elutasítását kérték.
A járásbíróság a keresetet elutasította, a felperest az alperesek javára 300 Ft perköltség, az állam javára pedig 216 Ft feljegyzett eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az államigazgatási határozat jogereje beálltának a napja az irányadó, ezért a felperes 1978. július 13-tól teljesítési késedelemben volt, tehát a keresete alaptalan.
A megyei bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. A keresetlevelet végrehajtási záradék törlése iránti kérelemnek tekintette, azt az állami közjegyzőhöz áttette és úgy rendelkezett, hogy a per- és fellebbezési eljárási költségeket a peres felek maguk viselik, a le nem rótt kereseti és fellebbezési eljárási illetéket pedig az állam viseli. A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság hatáskör hiányában nem dönthetett volna a kereseti kérelemről. Tartalma szerint ugyanis az a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem, amelyről az azt kiállító közjegyző jogosult dönteni [Vht. 193. §., 194. § (1) bek.]. A felperes sikertelen fellebbezése, az alperesek pedig célszerűtlen védekezésük következtében nem jogosultak egymással szemben eljárási költségekre. [Pp. 81. § (1) bek.]. A hatáskör hiánya miatt a le nem rótt kereseti és fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli [16/1976. (XII. 31.) IM sz. 21. § (1) bek.].
A másodfokú bíróság végzésének a perköltség viselésével kapcsolatos rendelkezése ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 75. §-ának (1) bekezdése értelmében perköltség a célszerű és jóhiszemű pervitellel kapcsolatban felmerült költség. A Pp. 77. §-a úgy rendelkezik, hogy a bíróság a perköltség viselése felöl az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt. A Pp. 78. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint pedig a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni.
Az alperesek pernyertesek lettek. A felperes pervesztességét illetően közömbös, hogy a bíróság a keresetet anyagi vagy eljárásjogi okból utasította el, illetve szüntette meg a pert. Bár az alperesek nem a másodfokú bíróság jogi álláspontjának megfelelő védekezést terjesztettek elő, a per megszüntetésével is elérték azonban, hogy a bíróság nem kötelezte őket a kereseti összeg megfizetésére. Az alperesek védekezése tehát nem tekinthető célszerűtlennek, annál kevésbé, mert szükségtelen percselekményt nem vettek igénybe és nem okoztak azzal felesleges költséget a felperesnek. A másodfokú bíróság tehát a részleges pernyertesség és részleges pervesztesség esetére megállapított perköltségviselési szabályok téves alkalmazásával mellőzte a felperesnek az alperesek javára az ügyvédi képviseletükkel felmerült első és másodfokú eljárási költségük megfizetésére való kötelezését.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzésének a per és fellebbezési eljárási költségek viselésével kapcsolatos rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és helyébe a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott. (P. törv. I. 20 616/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás