BK BH 1980/156
BK BH 1980/156
1980.12.01.
Az előzetes mentesítéshez szükséges érdemesség megállapítását megalapozhatják a már enyhítőként is értékelt körülmények [Btk.. 104. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottat bűnösnek mondotta ki foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében és ezért őt 6 hónapi – végrehajtásában 1 évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte, egyben előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
Az ítélet ellen bejelentett fellebbezés az előzetes mentesítésben való részesítés mellőzését indítványozta, figyelemmel arra hogy ez a kedvezmény a vádlott javára az enyhítő körülmények túlzott, kétszeres értékelését eredményezné.
Az ítélkezés alapjául szolgáló tényállás szerint a vádbeli időben a II. r. vádlott szállításvezetőként, az I. r. vádlott pedig gépkocsivezetőként dolgozott. Miután a vállalat darus gépkocsivezetője felmondott, a II. r. vádlott javaslatára a vállalat vezetősége az F/3. kategóriára is érvényes gépjárművezetői engedéllyel rendelkező I. r. vádlottat bízta meg annak vezetésével, azzal hogy a későbbiek során beiskolázzák darukezelői tanfolyamra.
A II. r. vádlott mint gépkocsi-előadó a döntést tudomásul vette annak ellenére, hogy tudta az I. r. vádlottról: az új munkakör ellátásához szükséges szakképesítéssel nem rendelkezik.
Az I. r. vádlott új beosztásával kapcsolatos munkavédelmi oktatásban részesült. A vádlottak mindketten tudták, hogy a daru gémjének van egy hosszabbító tagja, de arról egyikük sem tudott, hogy ez szabálytalanul készült és ezzel üzemeltetni tilos.
Az I. r. vádlott napi munkájának befejezése után a darusgépkocsival a telephelyre ment, majd ugyanoda érkezett Sz. L. munkatársa is tehergépkocsival, melynek rakománya két csilleteknő volt. Ezen a kocsin dolgozott rakodó munkásként N. J. sértett, aki megkérte az I. r. vádlottat, hogy az autódaruval emelje le a csilléket. Az I. r. vádlott ezért a darus kocsival a másik tehergépkocsi mellé állt, de figyelmen kívül hagyta, hogy a daru gémjének mozgási vonalában magasfeszültségű légvezeték húzódik. Így történt, hogy a daru gémje a nagyfeszültségű légvezetékhez ért, miközben N. J. sértett a csillék leemeléséhez szükséges drótkötelet megfogta. Ennek következtében a gépkocsi fémfelépítménye feszültség alá került, és a kötelet fogó N. J.-t olyan súlyos áramütés érte, hogy ennek következtében a balkéz izomzatának sorvadásában és a kéz ujjainak mozgás-korlátozottságában megnyilvánuló maradandó fogyatékosságot szenvedett.
A megyei bíróság megvizsgálta a járásbíróság ítéletét és az ezt megelőző eljárást. Ennek során úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításánál mérlegelési körébe vonta a tárgyaláson felmerült összes bizonyítékot. Az irányadó tényállásból helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és nem tévedett a cselekmény jogi minősítésénél sem. A helyesen felismert bűnösségi körülmények figyelembevételével a büntetés neme és mértéke is törvényszerű.
A súlyosításra irányuló fellebbezést nem találta alaposnak.
A mentesítésnek a feltétele – a javító-nevelő munka és a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásán túl – az érdemesség. Ennek vizsgálatánál pedig az elsőfokú bíróság nem tévedett. A vádlott eddigi kifogástalan életvitelét, kiemelkedő eredménnyel végzett munkáját, gondatlanságának kisebb fokát és azt a körülményt is értékelve, hogy a bekövetkezett balesethez több személy mulasztása is hozzájárult: úgy látta, hogy mindezek együttes súlya miatt indokoltan történt a vádlott előzetes mentesítésben részesítése.
Rámutat a megyei bíróság arra, hogy míg az 1961. évi V. tv. 80. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés és a javító-nevelő munka kiszabása esetén a törvény erejénél fogva a jogerős határozat meghozatala napján állt be a mentesítés, addig az 1978. évi IV. tv. (Btk.) nem kíván ilyen büntetési nemek mellett sem mentesítést biztosítani az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjával egyidejűleg.
Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen büntetésre ítéltek személyének társadalomra veszélyessége és bűncselekményük súlya igen különböző: a törvény az érdemesség vizsgálata mellett a bíróságra bízza e büntetések kiszabása esetén a Btk. 104. §-ának alkalmazását. Így az érdemesség fennállása esetén az eddiginél viszonylag nagyobb arányban és a büntetések nagyobb csoportjánál kerülhet sor a Btk. 104. §-a alapján történő előzetes mentesítésre. (Veszprémi Megyei Bíróság Bf. 591/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás