BK BH 1980/158
BK BH 1980/158
1980.12.01.
A magánlaksértés szabálysértését valósítja meg, aki más lakásához tartozó bekerített udvarra a kerítésen keresztül átmászva bemegy [Btk.. 176. § (1) bek., Sztv. 96/A § (1) bek.].
A járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzésével a terheltre magánlaksértés vétsége miatt 40 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, az egy napi tétel összegét 50 forintban állapította meg. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt megjelent a sértett házánál és a házhoz tartozó udvart elkerítő drótkerítésen keresztül engedély nélkül beugrott az udvarba.
A járásbíróság végzése ellen a bűnösség megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A magánlaksértés törvényi tényállásának megalkotása során a Btk. – ellentétben az 1961. évi V. törvény 263. §-ában foglaltakkal – a jogos indok nélküli vagy megtévesztéssel történő bemenetelt (bennmaradást) nem szabályozza bűncselekményként, vétség megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az említett tevékenységet a Btk. 176. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott módon, illetőleg körülmények között követik el.
A járásbíróság – végzése indokolásából megállapíthatóan – a cselekményt azért minősítette a Btk. 176. §-ának (1) bekezdésében meghatározott magánlaksértés vétségének, mert álláspontja szerint a terhelt a magánlaksértést erőszakkal valósította meg azáltal, hogy a sértett udvarára a kerítésen keresztül beugrott.
Ez az álláspont téves.
A magánlaksértés egyaránt megvalósítható személy vagy dolog ellen alkalmazott erőszakkal.
Az adott esetben a személy elleni erőszak szóba sem kerülhet, de a terhelt tevékenysége dolog elleni erőszakkal elkövetettnek sem tekinthető.
A dolog elleni erőszak fogalmával a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének d) pontjához (dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás) fűzött miniszteri indokolás is foglalkozik. E szerint a dolog elleni erőszak magában foglalja a helyiségbe vagy az ahhoz tartozó bekerített helyre erőszakkal történő jogtalan behatolást, valamint a megőrzésére szolgáló zár vagy készülék feltörését. Ez a felsorolás azonban nem kimerítő, e körön kívül esően a dolog elleni erőszak megállapítható akkor is, ha pl. az elkövetés valamely akadálynak fizikai erővel való leküzdésével történik úgy, hogy ez általában a dolog állagsérelmével vagy helyzetének megváltozásával jár.
Ezzel szemben az akadály megkerülése (pl. fal vagy kerítés) átmászása, átugrása nem illik bele a dolog elleni erőszak útján elkövetés fogalmi körébe.
Minthogy pedig a terhelt nem a Btk. 176. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott módon és körülmények között ment be a sértett házához tartozó bekerített udvarra, cselekménye nem bűncselekményt, hanem az 1968. évi I. törvénynek (Sztv.) az 1979. évi 10. számú tvr. 22. §-ával beiktatott 96/A. §-a (1) bekezdésében meghatározott magánlaksértés szabálysértését valósítja meg.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott határozat törvénysértő, azt hatályon kívül helyezte, a terheltet a magánlaksértés vétsége miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette és a magánlaksértés szabálysértése miatt 1500 forint összegű pénzbírsággal sújtotta.
A szabálysértési büntetés meghatározása során figyelemmel volt arra, hogy a terheltet hasonló jellegű vétség miatt már felelősségre vonták. Ugyanakkor a terhelt javára értékelte a megbánással párosuló beismerést és háromgyermekes családos állapotát. (B. törv. III. 1220/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás