BK BH 1980/159
BK BH 1980/159
1980.12.01.
Az ittas járművezetés kísérletét kell megállapítani, ha a szeszes italtól befolyásolt állapotban levő elkövető a gépi meghajtású járművet a közúton tolja és eredménytelenül kísérli meg a motor beindítását [Btk. 188. § (1) bek., 16. §, 17. § (2) bek.].
A járásbíróság a vádlott bűnösségét jármű önkényes elvételének vétségében és alkalmatlan eszközzel elkövetett ittas járművezetés vétségének kísérletében állapította meg, ezért halmazati büntetésül pénzbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott az esti órákban ittas állapotban használat céljából elvette a piactéren az út mellett parkírozó 2500 forint értékű segédmotoros kerékpárt. A vádlott a segédmotoros kerékpárt el akarta indítani, az elvétel helyétől mintegy 150 méterre eltolta, ahol a rendőrjárőr igazoltatta és vérvételre előállította.
A segédmotoros kerékpár egyébként műszakilag hibás volt, a sértett a délutáni órákban azért hagyta a piactéren, mert azzal nem lehetett közlekedni.
A vádlott vérében a cselekmény elkövetésekor 2,25 ezrelék alkoholkoncentráció volt, mely közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett, egyébként járművezetői engedéllyel nem rendelkezett.
A vádlott azzal a magatartásával, hogy más tulajdonában levő gépi meghajtású járművet használat céljából a parkolóhelyről elvette, azt onnan bizonyos távolságig eltávolította, megvalósította Btk. 327. §-ának (1) bekezdésébe ütköző jármű önkényes elvételének vétségét.
Azzal a cselekményével pedig, hogy szeszes italtól befolyásolt állapotban a közúti közlekedésre műszakilag alkalmatlan segédmotoros kerékpárral részt kívánt venni a forgalomban: elkövette a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésébe ütköző ittas járművezetés vétségének a Btk. 16. §-a szerinti kísérletét. Miután a gépjármű műszaki hibája miatt gépi meghajtással a közúti közlekedésre alkalmatlan volt, a bíróság ezt a cselekményét a Btk. 17. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmatlan eszközzel elkövetettnek minősítette.
Az ügy felülbírálata során a megyei bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást helyesnek, hiánytalannak találta.
Ennek alapján nem kétséges, hogy mint befejezett bűncselekmény a jármű önkényes elvételének vétsége megvalósult, e cselekményben a vádlott bűnösségének megállapítása az anyagi büntető jogszabályokat nem sértette, és a cselekmény minősítése is törvényes.
Amint azt az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, az ittas járművezetés vétségének megvalósulása csak a kísérleti stádiumba jutott. E részében e cselekmény minősítése helyes, szükségtelen és indokolatlan azonban az ítélet rendelkező részében az alkalmatlan eszközzel elkövetésre hivatkozás.
Mindenkor a konkrét ügyben felmerült tények alapján lehet csak eldönteni, hogy az adott esetben megvalósult-e a gépjármű vezetése vagy csupán a gépjármű mozgatása, helyzetváltoztatása történt-e meg.
Az adott esetben a segédmotoros kerékpárnak mint gépi meghajtású járműnek a motorja nem működött, s a vádlott ezt a motorkerékpárt mozgatta, de kérdés, hogy ez a mozgatás olyan mérvű, illetve jellegű volt-e, mely már a vezetés fogalmába bevonható.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg tényként, hogy a vádlott a motorkerékpárt az elvétel helyétől sík úton mintegy 150 méterre tolta el. Ezen az útszakaszon a vádlott megkísérelte a motor betolással beindítását és kétszer a motorkerékpárra rá is ugrott, de próbálkozása nem volt sikeres. Megállapítható tehát az, hogy a vádlott a motorkerékpáron ülve azzal egy-egy alkalommal csupán 1-2 métert tett meg, ezalatt pedig a járművet „vezetni” nem kellett, ekként a megyei bíróság is azt állapítja meg, hogy ez a magatartás csak a motor beindításának kísérletéig jutott, s ebből következően az ittas járművezetés sem befejezett bűncselekmény, hanem annak csupán kísérlete valósult meg.
Az elsőfokú bíróság szerint az ittas járművezetés kísérlete alkalmatlan eszközzel elkövetettnek minősül. A megyei bíróság megjegyzi, hogy ha egyáltalán a Btk. 17. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szóba kerülhetne, akkor is az ún. alkalmatlan tárgyon való elkövetését, és nem az alkalmatlan eszközzel elkövetést lehetne megállapítani, az ittas járművezetést ugyanis motorkerékpáron és nem motorkerékpárral lehet megvalósítani.
Az adott esetben közömbös, hogy a vádlottnak miért nem sikerült a segédmotoros kerékpár motorját beindítani, azért, mert a motor műszakilag hibás volt-e, vagy azért, mert a vádlott nem értett annak kezeléséhez. De közömbös az is, hogy a jármű motorja működött-e vagy sem, mert – mint a megyei bíróság erre már utalt – a jármű járó motor nélkül, hosszan, folyamatosan gurulva is gépjárműnek tekintendő, ha a motorja valamilyen oknál fogva nem működik.
Erre tekintettel a megyei bíróság e cselekmény megnevezésénél az „alkalmatlan eszközzel” elkövetésre utalást – mint téves megállapítást, amelyet egyébként soha sem kell a cselekmény megnevezésénél megjelölni – mellőzte. (Pécsi Megyei Bíróság 2. Bf. 687/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás