PK BH 1980/165
PK BH 1980/165
1980.12.01.
Hibás teljesítéssel okozott kár megtérítésére jogvesztő határidő eltelte után tett érvényes tartozáselismerő nyilatkozat alapul szolgál a kártérítési kötelezettség megállapítására [Ptk. 242. §., 306. § (2) és (3) bek. XXXI. sz. PED b) pont.].
Az alperes – aki villanyszerelő – 1971-ben megállapodott a felperesekkel abban, hogy a felperesek tanyájához vezető légkábelt a villanyoszlopokhoz rögzíti. A munkát az alperes elvégezte.
1974. június 5-én az áramszolgáltató vállalat a szakszerűtlen szerelés miatt a felperesek tanyáját az áramszolgáltatásból kikapcsolta. A felperesek a vállalkozási szerződés hibás teljesítése miatt kártérítést igényeltek az alperestől. A felek tárgyalni kezdtek, majd az alperes – a felperesek jogi képviselőjének a közreműködésével – 1978. október 24-én írásba foglalt nyilatkozatban vállalta, hogy a felpereseknek 1978. december 31-ig 4000 forintot megfizet, ennek ellenében viszont igényt tartott a lebontott 1600 méter légvezetékre.
Minthogy az alperes fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a felperesek 4000 forint erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérték. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperes azzal védekezett, hogy a felperesek a hibás teljesítésén alapuló szavatossági igényük érvényesítésével elkéstek, a felperesek ügyvédje pedig a kötelezvény aláírásakor nem világosította fel őket arról, hogy a felperesek igényüket a jogvesztő határidők elmulasztása miatt már nem érvényesíthetik.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresletét elutasította. Megállapította, hogy a perbeli jogvita elbírálása a Polgári Törvénykönyvnek az 1977. évi IV. törvény módosítása előtti rendelkezéseit kell alkalmazni. Eszerint pedig a jogvesztő határidők elmulasztása miatt a felperesek a hibás teljesítésből eredő jogaikat a tartozáselismerésnek minősülő nyilatkozat megtételekor már nem érvényesíthették.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet a Ptk. 242. §-ának arra a rendelkezésére utalással hagyta helyben, hogy a jogvesztés folytán a felperesek követelése a jognyilatkozat megtételekor már nem állt fenn.
Az ügyben hozott mindkét fokú ítélet ellen megalapozatlanság, illetőleg törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A felperesek a per során azt állították, hogy a hiba felfedezésétől – az áramszolgáltatásnak 1974. június 5-én történt kikapcsolásától – számított 8 napon belül közölték az alperessel szavatossági igényük érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatukat [Ptk. 306. § (2) bek.] Ezután ismételten szorgalmazták az alperesnél a hibás teljesítés következményeinek rendezését, míg végül az alperes a 4000 forint megfizetését írásbeli nyilatkozatban vállalta. Ha ez a felperesi előadás megfelel a valóságnak, a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdésében írt 6 hónapos jogvesztő határidőt nem lehet irányadónak tekinteni, mert a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitájukat megállapodással rendezték. A megállapodásban alapuló jogaikat pedig a felperesek az elévülési időn belül érvényesíthetik (XXXI. sz. PED c) pontja). Az eljárt bíróságok azonban a tényállást e körben nem derítették fel, a peres feleket személyesen nem hallgatták meg, így az ítéletek e vonatkozásban megalapozatlanok.
Ezen túlmenően helytelenül értelmezték a bíróságok a Ptk. 242. §-ának rendelkezését.
A Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítéssel kapcsolatos rendelkezései diszpozitív szabályok. Nincs tehát akadálya annak, hogy a felek a hibás teljesítésért való helytállási kötelezettséget a törvény rendelkezéseitől eltérő módon rendezzék. Nem kizárt az sem, hogy a hibásan teljesítő kötelezett szerződésszegésének következményeként kártérítés megfizetését vállalja, még ha a jogosultak el is mulasztották az igényük érvényesítésére megszabott határidőket. A felek megállapodása – az adott esetben – az alperes részéről érvényes kötelezettségvállalást tartalmazó tartozáselismerésnek minősül.
A tartozáselismerés a Ptk. 242. §-a szerint nem változtatja meg a tartozás jogcímét, de a kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírói úton nem érvényesíthető, illetőleg a szerződés érvénytelen.
A perbeli esetben a mentesülésre vezető okok közül a tartozás fenn nem állása jöhet szóba. Azon a jogcímen, hogy tartozása nem áll fenn, az alperes az elismert tartozás alól csak akkor mentesül, ha azt bizonyítja, hogy a teljesítése nem volt hibás. Az erre irányuló bizonyítás azonban aligha vezethet eredményre, hiszen a kötelezettségvállalással maga az alperes is elismerte a hibás teljesítést.
Nem mentesíti viszont ezen a jogcímen az alperest a jogvesztő határidőnek a felperesek által történt esetleges elmulasztása. A kártérítési kötelezettség ugyanis a fent kifejtettek szerint a jogvesztő határidő eltelte után is érvényesen elismerhető.
Emellett az alperes a kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat érvénytelenségére is hivatkozhat. E vonatkozásban az alperesek jogi kérdésben történt tévedése kerülhet szóba. Ehhez azonban azt kell bizonyítani, hogy a felperes jogi képviselője (munkakörében eljáró szakértő) a felek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves felvilágosítást.
A fentiek szerint tehát elsősorban azt kell tisztázni, hogy megállapítható-e a felperesek részéről a jogvesztő határidők elmulasztása. Nemleges esetben a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Ha viszont a jogvesztés bekövetkezett, a tartozáselismerésre figyelemmel azt kell vizsgálni, hogy hibás teljesítés történt-e, illetőleg a tartozáselismerő nyilatkozat érvényes-e. Ha a hibás teljesítést, illetőleg a nyilatkozat érvényességét meg lehet állapítani, az alperest – nyilatkozata alapján – az általa vállalt kártérítés megfizetésére kell kötelezni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V. 20 671/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás