PK BH 1980/167
PK BH 1980/167
1980.12.01.
Ha az államigazgatási szerv jogszabály rendelkezése alapján köteles a birtokába került dolog megőrzéséről gondoskodni, és az eljáró alkalmazottjának mulasztása miatt a dolog elvész vagy megrongálódik, a kár megtérítése tekintetében az államigazgatási szerv felelősségét nem az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére vonatkozó, hanem a letéti szerződés esetén irányadó rendelkezések alapján kell elbírálni [Ptk. 349. §, 462-464., 315, 318., 339. §].
Az alperes jogerős államigazgatási határozata alapján adótartozás miatt 1974. szeptember 18-án lefoglalták a felperes személygépkocsiját 30 000 forint becsértékben.
Keresetlevelében a felperes 10 000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a zár alá vett gépkocsi megfelelő tárolásáról, őrzéséről nem gondoskodott, és ennek folytán az említett összegű kár keletkezett.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, mert az alperesnek a végrehajtás során eljáró dolgozója ellen büntetőeljárást nem indítottak, a fegyelmi eljárás megindítását pedig a fegyelmi hatóság megtagadta. Ennek következtében hiányzik az alperes felelősségének a megállapításához szükséges feltétel, amelyet a Ptk.-nak a kereset időpontjában hatályban volt 349. §-a előírt.
A megyei bíróság ítélete fellebbezés hiányában jogerős lett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk.-t módosító 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről szóló 1978. évi 2. számú tvr. 14. §-ában írt rendelkezés szerint: az államigazgatási jogkörben okozott kárral kapcsolatos felelősségi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a károkozó magatartás a törvény hatálybalépése után történt. Miután az adott esetben a felperes által említett káreset a törvény hatálybalépését megelőzően történt, a megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy a felek közötti jogvita elbírálásánál a korábban hatályban volt szabályokat kell alkalmazni.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 42. számú állásfoglalásának a) pontja értelmében a Ptk. 349. §-ának alkalmazása szempontjából államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni. Az állásfoglalás indokolása külön kiemeli: nem lehet szó államigazgatási jellegű tevékenységről akkor, amikor az államigazgatási szerv jogszabály rendelkezése alapján köteles a birtokába került dolog megőrzéséről gondoskodni. Az ilyen dolog elveszése vagy megrongálása folytán keletkezett kárért az eljáró szerv letéteményesként felel. Ez tehát az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségtől független, önálló felelősségi jogalap.
Ezek szerint nem lehet államigazgatási tevékenységnek tekinteni az alperes által hozott államigazgatási határozat (utasítás, rendelkezés) végrehajtása során az ott tevékenykedő dolgozók mulasztással elkövetett károkozását. Ezeket a személyeket a károsult személy szempontjából a Ptk. 315. §-a szerinti közreműködőnek (teljesítési segédnek) kell tekinteni, és a végrehajtást teljesítő szerv felelősségét a letéti szerződés megszegése miatt a Ptk. 318. és 339. §-aiban foglalt rendelkezések alapján kell elbírálni. Ebben az esetben pedig az alkalmazott vétkességének, illetve bűnösségének fegyelmi vagy büntetőeljárás során való megállapítása a kártérítési felelősségnek a korábbi jog szerint sem volt feltétele.
Tévedett tehát a megyei bíróság, amikor az alperes felelősségét a Ptk. 349. §-a alapján vizsgálta, és a felperes keresetét az eljáró alkalmazott bűnösségére, illetőleg fegyelmi vétségére vonatkozó megállapítás hiányára hivatkozással utasította el. Eltérő jogi álláspontja folytán a megyei bíróság a Ptk. 462-464 és 339. §-aiban foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges tényállás felderítését is mellőzte.
A keresetet – a kifejtettek szerint – nem az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint kell elbírálni, így a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt hatásköri szabály nem alkalmazható. Ennélfogva a jogvita elbírálása a Pp. 22. §-a értelmében a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Pp. 274. §-ának (3) bekezdése). (P. törv. V. 20 262/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás