PK BH 1980/172
PK BH 1980/172
1980.12.01.
A szerződéseket nem az azokban használt kifejezések, hanem valóságos tartalmuk szerint kell minősíteni. A munkaviszony elhatárolása a polgári jogi szerződéses kapcsolatoktól [Pp. 22. §, 129. § (1) bek., Ptk. 7. §].
Az alperes a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Gyártól egy címkéző gépet vett bérbe és 1977. október 28-án megállapodott a felperesekkel – akik a Chinoin Gyár alkalmazottai –, hogy a nevezettek a címkéző gépet fejenként 2000 forint díjazás ellenében üzembe helyezik és elvégzik a gép próbaüzemeltetését is – mindezt 1977. november 30-ig.
A felperesek a megállapodás alapján a gépet üzembe helyezték, próbaüzemeltetésre az alperes érdekkörében felmerült okból nem került sor. Az alperes az I. r. felperes részére 615 forintot, a II. r. felperes részére pedig 549 forintot fizetett ki, a további összeg kifizetését megtagadta.
A felperesek ezért 1385 forint, illetőleg 1451 forint megfizetése iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérték az alperessel szemben.
Az alperes a fizetési meghagyás ellen ellentmondást nyújtott be, s a bíróság az 1978. október 5. napjára kitűzött tárgyaláson az iratokat áttenni rendelte az alperesi szövetkezet munkaügyi döntőbizottságához, a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján azzal az indokolással, hogy a felek közötti vita munkaügyi vita, amelynek elbírálására a munkaügyi döntőbizottságnak van hatásköre.
A végzés fellebbezés hiányában jogerős lett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A szerződéseket nem az azokban használt kifejezések szerint, hanem valóságos tartalmuk szerint kell minősíteni. Így a felek között létrejött és „megbízás”-nak nevezett szerződés vonatkozásában sem lehet egyedül irányadó az, hogy a felek a díjazást munkabérnek tüntették fel, hanem a megállapodás érdemi tartalmából kell kiindulni a szerződés minősítésénél.
A munkaviszony jellegzetes ismérvei: az alárendeltség, függőség, személyi lekötöttség, széles körű utasítási jog, a tevékenység folyamatos és rendszeres végzése, a tevékenységgel összhangban munkabér folyósítása és a fegyelmi jogkör gyakorlásának a lehetősége.
A perbeli szerződésben a munkaviszonynak ezek a jellegzetes ismérvei nem találhatók fel. A szerződésben vállalt munka teljesítése során az alperes nem ellenőrizte a felpereseket, nem irányította a munkát, utasítást sem adott. A felperesek a munkát nem az alperes által megszabott időben, hanem saját elhatározásuk szerint végezték. Fegyelmi jogkör gyakorlásának lehetősége fel sem merült.
A felperesek meghatározott munka elvégzésére kaptak megbízást az alperestől és a munka eredményéhez képest tarthattak igényt a meghatározott díjazásra. A felek közötti szerződés így nem minősül munkaszerződésnek, hanem olyan polgári jogi jogviszony, amellyel kapcsolatos vita elbírálása a Ptk. 7. §-ában foglalt rendelkezésekre figyelemmel bírósági útra tartozik.
Tévedett ezért a kerületi bíróság amikor hatáskörének hiányát állapította meg és az iratokat áttenni rendelte a munkaügyi döntőbizottsághoz.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, egyben a kerületi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. §-ának (3) bek.]. (P. Törv. V. 20 217/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás