• Tartalom

PK BH 1980/173

PK BH 1980/173

1980.12.01.
A jó hírnév védelmével kapcsolatos igény érvényesítése a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Nincs azonban akadálya annak, hogy a felperes a megyei bíróság hatáskörébe tartozó követeléssel együttesen érvényesítsen a megyei bíróság előtt olyan követelést, amelynek az elbírálása egyébként a járásbíróság hatáskörébe tartozna [Pp. 22. §, 23. § (1) bek. c) pont].
I. A felperes 1979. június 26-án keresetlevelet nyújtott be a megyei bírósághoz. Keresetlevelében előadta, hogy az alperes által írt és az egyik újságban közzétett cikkek sértik a jó hírnevét, amelyet a Ptk. 78. §-a véd. Előadta továbbá, hogy az általa írt válaszcikket az alperes jogosulatlanul megváltoztatva közölte, ezzel megsértette az Szjt. 10. §-át. Kifogásolta azt is, hogy az alperes őt a 9/1969. (XII. 20.) MM sz. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltak ellenére nem tájékoztatta válaszcikke felhasználásának a módjáról. Kérte ezért a jogsértés megtörténtének a megállapítását, az alperes eltiltását a további jogsértésről, elégtétel adására és nem vagyoni kár címén 1000 Ft kártérítés fizetésére kötelezését.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a járásbírósághoz rendelte áttenni. Az indokolás szerint a per elbírálására a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének e) pontját nem lehet alkalmazni, mert a felperes sajtó-helyreigazítási igény érvényesítésével elkésett, a személyhez fűződő jogok megsértéséből eredő igények érvényesítése pedig egyéb esetben a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján sem lehet a megyei bíróság hatáskörét megállapítani, mert a felperes válaszlevele nem olyan alkotás, nem olyan mű, amelyet a szerzői jog véd, így a pert nem lehet szerzői jogi pernek tekinteni, a felperest nem illeti meg szerzői jogi védelem.
Az elsőfokú végzés ellen a felperes fellebbezett. Kérte az első fokú végzés megváltoztatásával a megyei bíróság hatáskörének a megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a szerzői jogi védelemnek nem feltétele a színvonal, a művészeti vagy irodalmi érték. Állította, hogy a válaszcikke önálló, eredeti szellemi munka a terjedelme, tartalma és stílusa alapján egyaránt, ezért azt a szerzői jogi védelem megilleti.
Az alperes észrevételeiben kérte helyben hagyni az elsőfokú bíróság végzését, mert a felperes válaszlevele nem tekinthető önálló szellemi alkotásnak.
II. A fellebbezés alapos.
1. Helyesen utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a jó hírnév védelmével kapcsolatos igény érvényesítése a Pp. 22. §-a alapján járásbírósági hatáskörbe tartozik. Nincs akadálya azonban annak, hogy a felperes a megyei bíróság hatáskörébe tartozó követeléssel együttesen érvényesítsen a megyei bíróság előtt olyan követelést, amelynek az elbírálása egyébként járásbírósági hatáskörbe tartozna.
2. A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében megyei bírósági hatáskörbe tartoznak a szerzői jogi perek. Szerezői jogi pernek kell tekinteni a szerzői jogi törvény (1969. évi III. törvénySzjt.) rendelkezésén alapuló igények érvényesítését.
A hatáskör szempontjából azt kell tehát vizsgálni, hogy a felperes a szerzői jogi törvényen alapuló igényt érvényesített-e.
Az érvényesített igényt – az érvényesíteni kívánt jogot – és az alapjául szolgáló tényeket a keresetlevélben kell megjelölni [Pp. 121. § (1) bekezdésének c) pontja]. A kereseti követelés szabja meg az érdemi döntés kereteit (Pp. 215. §). Ezért a bíróság hatáskörének a vizsgálatánál a keresetben érvényesített igény, a felperes által érvényesíteni kívánt jog és az alapjaként megjelölt tényelőadás az irányadó.
A per érdemére tartozik annak a megállapítása, hogy az érvényesíteni kívánt jog a felperest megilleti-e. Ebben a kérdésben tehát a Pp. 212. §-ának (1) bekezdése szerint ítéletben kell határozni.
A felperes a keresetlevelében azt adta elő, hogy az alperes jogosulatlanul megváltoztatta válaszcikkét és ezzel megsértette az Szjt. 10. §-át. Ezek szerint a felperes a szerzői jogi törvény alapján kívánt igényt érvényesíteni. A kereset elbírálása tehát a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróságnak érdemi határozatában (ítéletében) kell majd állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a válaszcikk alkalmas-e szerzői jogi védelemre, és az alperes valóban megsértette-e a felperes szerzői jogait.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az ügy áttételét mellőzte. (Legf. Bír. Pk. IV. 21 034/1979. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére