PK BH 1980/175
PK BH 1980/175
1980.12.01.
A Pp. 41. §-ának (1) bekezdésében szabályozott alávetés csak az illetékességre vonatkozik, nem pedig a hatáskörre [Pp. 41. § (1) bek.].
A felperes bérleti jogviszonnyal összefüggő 13 142 forint megfizetése, valamint havi 165 forint lakbérkülönbözet visszafizetése iránt indított pert az E-i Járásbíróságon. Az illetékességgel kapcsolatban a felperes arra hivatkozott, hogy a perbeli ingatlan – amelyre vonatkozó jogviszonyból a követelése ered – az E.-i Járásbíróság illetékességi területén fekszik.
Az E.-i Járásbíróság megállapította illetékességének hiányát és a keresetlevelet a kerületi bírósághoz tette át arra hivatkozással, hogy az alperes lakóhelye e bíróság illetékességi területén van.
A kerületi Bíróság ugyancsak illetékességének hiányát állapította meg; a végzés indokolása szerint a felperes jogszabályban biztosított választási jogával élt, amikor nem az alperes lakóhelye szerinti, hanem az ingatlan fekvése szerinti – ugyancsak illetékes – E.-i Járásbíróság előtt indította a pert.
A kerületi bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett és azt adta elő, hogy a felek közötti jogviszony az 1946 október 19-én kötött szerződésen alapul, ebben a szerződésben viszont a felek megállapodtak abban, hogy „minden peres ügy esetén a Pestvidéki Törvényszék (II. Fő utca) illetékes.”
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyta azzal az indokolással, hogy az okiratba foglalt alávetés a kerületi bíróságra semmiképpen nem vonatkoztatható.
A Legfelsőbb Bíróság az illetékességi összeütközést az E-i Járásbíróság kijelölésével szüntette meg.
Kétségtelen, hogy a felek a szerződésükben a Pestvidéki Törvényszék illetékességét kötötték ki a jogviszonyból eredő viták esetére.
Az igazságügyi szervezet átalakítása tárgyában hozott 1949. évi 9. sz. tvr. 2. §-ának (2) bekezdése viszont kimondta, hogy az eddigi törvényszékek mint megyei bíróságok folytatják működésüket.
A 177 000/1950. (XII. 10.) IM sz. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy – 1951. január 1-től – a Pestvidéki Törvényszék Pest Megyei Bíróság elnevezéssel működik, és a bíróság illetékességi területe e rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint Pest megye területére terjed ki.
A megyei bíróságok hatáskörébe viszont a Pp. 23. §-ának (1) bekezdésében írt perek tartoznak, az oda nem utalt ügyek pedig a 22. § értelmében a járásbíróság hatáskörébe tartoznak.
A Pp. 41. §-ának (1) bekezdésében szabályozott alávetés csak illetékességre vonatkozik, nem pedig hatáskörre. A felek szerződésben foglalt alávetés elfogadása azt jelentené, hogy a perben első fokon a Pest Megyei Bíróságnak kellene eljárnia, holott a fentebb kifejtettek szerint erre a perre a Pp. 23. §-ának (1) bekezdése értelmében hatásköre nincs.
A fentiekből következően tehát a feleknek a bírósági hatáskört érintő megállapodása ellentétes a Pp. 41. §-ában szabályozottakkal, így alkalmazására lehetőség nincs.
Alávetés hiányában az általános szabályok irányadók, és mivel a jelen perben a Pp. 35. §-a értelmében az ingatlan fekvése szerint illetékes járásbíróság is eljárhat, a felperes a Pp. 31. §-ában szabályozott jogával élve a pert az E-i Járásbíróság előtt is megindíthatta. Tévedett tehát a járásbíróság, amikor az illetékességének hiányát állapította meg. (Legf. Bír. Pk. IV. 20 631/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás