GK BH 1980/178
GK BH 1980/178
1980.12.01.
Gondatlanul köt szerződést és így annak megszegése miatt bekövetkezett felelősségét nem mentheti ki az a szállító, amely a megállapodás megkötése idején nem számíthatott a kötelezettsége teljesítéséhez szükséges üzemi rekonstrukciója befejezésére [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek., Ptk. 315. §, GK 17. sz. GKT 57/1973. sz.].
A felek 1977. december 9-én szállítási szerződést kötöttek festékáruk 1978. I. negyedévi szállítására, a teljesítési határidőt 1978. március 31-ében határozták meg. Az alperes a teljesítéssel késedelembe esett, a felperes pedig – érdekmúlásra hivatkozva – a szerződés még nem teljesített részétől elállt. A felperes keresetében 122 491 Ft késedelmi és 45 312 Ft meghiúsulási kötbér fizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a védekezésében vétlenségére hivatkozott. Előadta, hogy a megnövekedett belföldi festékigények kielégítését a dobozüzemének korlátozott kapacitása akadályozta, ezért külkereskedelmi vállalat útján olasz importból 2 db automata kiszerelő gépsort szerzett be. Ezeket 1977. szeptember 30-ig kellett volna részére leszállítani, erre azonban a megjelölt határidőn belül nem került sor, mivel az általa előírt 1977. augusztus 15-i határidőben feladott mintakollekciót a külkereskedelmi vállalat által megbízott szállítmányozó csak késedelmesen, 1977. szeptember 23-án szolgáltatta ki a külföldi cégnek, ezért az a teljesítési határidejét nem tudta megtartani. A késedelmének az is oka volt, hogy a szerelési munkálatokat a külföldi szerelők 1977. december 13-tól 1978. január 11-ig indokolatlanul szüneteltették, ezáltal a szerelés és az üzemelési kísérletsorozat elhúzódott. Az új gépsorok üzemi próbája során hibák is jelentkeztek, és ezek kijavítása – alkatrészhiány miatt – elhúzódott, s így a gépsorok részleges átadás-átvétele, illetőleg munkába állítása csak 1978. március 17-én történhetett meg. Ezt a közel három hónapos késedelmet az alperes már nem tudta „behozni”, bár kárenyhítési kötelezettsége keretében bérmunkaszerződést is kötött az általa gyártott festékek kiszerelésére.
Az elsőfokú bíróság az alperest 167 803 Ft kötbér fizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a késedelem mértéke és a kötbér összege nem volt vitás a felek között, a felperes részleges elállása pedig jogos volt. Az érdekmúlás azért következett be, mert az alperes által határidőn belül le nem szállított festékanyagokat később már a kiskereskedelem részére nem értékesíthette. Az alperes a vétlenségét nem tudta bizonyítani, mert a felperessel olyan időpontban kötötte meg a szállítási szerződést, amikor már az olasz cég szerződésszegéséről tudomása volt. A még üzembe nem állított gépsorokon gyártandó termékekre az alperes – kellő gondosságot feltételezve – nem köthetett volna szerződést.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Megismételte a védekezésében már előadottakat s ezeknek az okoknak figyelembevételével vétlenségének megállapítását kérte. Utalt arra, hogy ha a külföldi cég az üzembe állítást kellő időben elvégzi, a teljesítésre az egyéb késedelem ellenére is képes lett volna.
A fellebbezés nem alapos.
A tényállás szerint az alperes késedelembe esett, s ennek következtében a szállítási kötelezettségének részben késedelmesen tett eleget, részben pedig a felperes – a késedelem folytán – jogszerűen elállt a szerződés még nem teljesített részétől. A jogvitát tehát – figyelemmel az 1978. évi 2. sz. tvr. 9. §-ában foglaltakra – a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet (a továbbiakban: SzVR.) szerint kellett elbírálni.
Az SzVR. 18. §-ának (1) bekezdéséből következik, hogy az alperesnek a perben azt kellett volna bizonyítania, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható. Az alperes a Ptk. 315. §-a alapján nemcsak a saját magatartásáért tartozik kötbér- és kártérítési felelősséggel, hanem a közreműködőiért is, vagyis a perben bizonyítania kellett volna azt, hogy sem maga, sem a közreműködői nem tanúsítottak felróható magatartást. Ez a bizonyítás azonban nem történt meg.
Az alperes azzal, hogy a mintakollekciót késedelmesen jutatta el a külföldi eladónak, közrehatott a külföldi fél késedelmében, és ezért felelősséggel tartozik. A külföldi eladó 1977. szeptember 30-ig tartozott volna a gépsorokat leszállítani, ez a határidő azonban eredménytelenül telt el. A késedelmesen leszállított gépsorok szerelése is csak későn kezdődhetett meg, s ezáltal már a felperessel történt szerződéskötés időpontjában nyilvánvalóvá vált, hogy a dobozüzem rekonstrukciója késedelmet szenved. Ezért az alperes a két gépsor 1978. I. negyedévi termelésére kellő gondosság mellett nem számíthatott. Ilyen körülmények között az alperesnek az 1977. december 9-én történt szerződéskötéssel kapcsolatban is a gondatlanságát kellett megállapítani. A késedelemért tehát az alperes a külföldi szállító késedelmétől függetlenül a saját személyében is felelős.
A teljesség kedvéért rá kell mutatni arra is, hogy a GKT 57/1973. számú állásfoglalás b) pontja szerint ha a szállító-megbízó azért szegi meg a belföldi szállítási szerződést, mert a külföldi eladó felróható magatartást tanúsított, akkor az általa fizetett kötbér vagy kártérítés áthárítása érdekében csak a külföldi eladó ellen léphet fel (Ptk. 315. §). Ebből az következik, hogy az alperes a külföldi eladó magatartásáért is közvetlenül felelős. Nyilvánvaló, hogy ha a szerelési munka késedelme közrehatott az alperes szállítási késedelmében, ezért – a saját felróható magatartásán kívül – az alperes közreműködője, a külföldi eladó is felelős, mivel a szerelők, indokolatlanul, közel egy hónapig nem végezték a szerelési munkákat. Az is a külföldi eladó terhére esik, hogy az általa szállított gépek – alkatrészhiány miatt – nem voltak üzembe állíthatók, és hogy az üzemelési kísérletek elhúzódtak. Az alperes e vonatkozásban is helytállni tartozik a felperessel szemben. Ilyen körülmények között az alperes vétlensége nem volt megállapítható.
Igaz ugyan, hogy a felperes állítása szerint az alperes késedelméből neki kára nem származott, ez azonban nem mentesíti az alperest a kötbérfelelősség alól. E vonatkozásban irányadók a Gk 17. sz. állásfoglalás indokolásában kifejtettek, eszerint pedig a szerződésszegések elbírálása során a népgazdasági kárt is figyelembe kell venni. Az nem vitatható, hogy a népgazdaság szintjén a belföldi festékigény-ellátás késedelme károkat okozott, s ezért a kötbér mérséklésére sincs kellő indok.
A fentieket figyelembe véve a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. 30 174/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás