PK BH 1980/211
PK BH 1980/211
1980.12.01.
Nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá átalakítása tekintetében a bíróság az építésügyi hatóság engedélyének ismeretében rendelkezhet [8/1971. (II. 10.) Korm. sz. r. 16. §, 2/1977. (I. 18.) ÉVM sz. r. 2. § (1) bek., 3/1977. (I. 18.) ÉVM sz. r. 7. § (2) bek.].
A peres felek házastársak voltak. Házasságukat a bíróság felbontotta. Az alperes a bíróság által jóváhagyott egyezségben vállalta, hogy a házastársak volt közös lakásukból elköltözik. Az alperes az egyezségben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, őt a végrehajtási eljárás során helyezték ki abba az albérleti lakószobába, amelyet a felperes biztosított a részére. Utóbb az alperest szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Ennek letöltése után a felperes lakásába – annak távollétében – a gyermekek beengedték, ettől kezdve a lakást nem hagyta el, italozó életmódjával a felperes és családja nyugalmát zavarja.
A felperes a keresetlevélben a lakás kiürítésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy szabadulás után azért nem tudott visszaköltözni az albérleti lakásába, mert a tulajdonos az épületet lebontotta. Előadta, hogy a felperessel az életközösséget helyreállította. Nem vitatta, hogy a lakásból felhívás ellenére nem költözött el, illetve hogy a felperest megfenyegette.
A peres felek az első fokú eljárás során egyezséget kötöttek. Ebben az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy saját költségén átalakítja az udvarban levő fáskamrát „téglával, határozott kemény betonpadlóval, ablakkal, ajtóval ellátott helyiséggé”. Kötelezettséget vállalt arra, hogy a helyiség használati díjaként 1979. május 1-től kezdődően havi 300 forintot fizet a felperesnek. Az alperest megilleti az udvari árnyékszék, valamint a kerekes kút használata, kerthasználat nem illeti meg.
Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja.
A bíróság által jóváhagyott perbeli egyezség a jogszabálynak nem felel meg, de a felperes méltányos érdekeit is sérti.
Az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a nem lakás céljára szolgáló helységet 30 napon belül lakássá alakítja át. Az épület átalakításához a 2/1977. (I. 18.) ÉVM sz. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint építési engedély szükséges. A bíróságnak az egyezség jóváhagyása előtt a felektől meg kellett volna kívánnia az építési engedély beszerzését. Ha pedig az egyezségben vállalt építési munka nem jár azzal az eredménnyel, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá válik, a bíróság végzése azért törvénysértő, mert nem lakás céljára szolgáló helyiség csak akkor lehet lakás céljára bérbe adni, ha a helyiség a lakás (szükséglakás) követelményeinek megfelel [8/1971. (II. 10.) Korm. sz. r. 16. §], továbbá az épületnek a használatbavételi engedélyben megjelölt céltól eltérő célra történő használatához az építésügyi hatóság hozzájárult [3/1977. (I. 18.) ÉVM sz. r. 7. § (2) bek.]. Ezeket a körülményeket az egyezség jóváhagyása előtt a bíróságnak tisztáznia kellett volna.
Helytállóan utal a törvényességi óvás arra is, hogy az egyezség hiányos, mert nem tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy az alperes tartozik kiüríteni a perbeli lakást illetve hogy nincsen megjelölve: az alperes az átalakításra kerülő helyiségeket milyen jogcímen használhatja. Ez utóbbi körülményeknek a későbbi jogviták elkerülése érdekében lett volna jelentősége.
Megalapozatlan az egyezséget jóváhagyó végzés azért is, mert a perben nincsen adat az átalakítandó helység alapterületére, ezért nem állapítható meg, hogy az egyezségben kikötött lakbér, illetőleg lakáshasználati díj nem ütközik-e a jogszabály tilalmába.
A bíróság által jóváhagyott egyezség végül sérti a felperes méltányos érdekeit is, mert a rendelkezésre álló adatok szerint az italozó alperes a kereset benyújtását megelőzően olyan magatartást tanúsított, aminek alapján rosszhiszemű lakáshasználóvá lenne nyilvánítható. Az egyezség következtében az alperes továbbra is a perbeli ingatlanban marad és zavarja a felperesnek és a gyermekeknek a nyugalmát.
Az előadottak alapján megállapítható, hogy az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés megalapozatlan, de egyben törvénysértő is. Ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben a kerületi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalra utasította. (P. törv. V. 21 026/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás