PK BH 1980/216
PK BH 1980/216
1980.12.01.
Ha a szakértő a díjjegyzékben a szakértő vélemény elkészítéséhez és a szükségesnél több időtartamú munkát számit fel, a bíróságnak el kell rendelnie a szakértő meghallgatását annak tisztázására, hogy mi indokolta a túlzott munkaidő-felhasználást [3/1976. (III. 15.) IM sz. r. 14. § (1) és (2) bek., 15. §].
Az alperes 1974-ben elvállalta a felperes és férje lakóháza építési munkáinak befejezését azzal, hogy a segédmunkákat részben a felperes szolgáltatja. Előzetes költségvetés nem készült, a munka befejezése után a felperes összesen 48 500 forintot fizetett az alperesnek.
A bíróság két szakértő véleménye közötti ellentét feloldása végett az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézettől szerzett be szakértői véleményt. Az intézet részéről okleveles építészmérnök állandó igazságügyi szakértő és a járásbíróság előzetes hozzájárulásával bevont okleveles árszakértő terjesztette elő közös szakvéleményét, amelynek költségeit 8683,50 forintban számították fel, amiből 1995 forint a műszaki szakértő munkadíja, 598,50 forint a költségátalány, a többi, 6090 forint a bevont árszakértő munkadíja.
Az elsőfokú bíróság a jegyzőkönyvbe foglalt indokolás nélküli végzésével az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet részére a szakértői díjat a felszámítás szerint 8683,50 forintban állapította meg és ennek előlegezéseként az alperest az általa már letétbe helyezett 4000 forinton felül további 4863,50 forint letétbe helyezésére hívta fel. Az ugyanakkor kihirdetett újabb ítéletével az alperest 6299 forint megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet, illetve viszontkeresetet elutasította.
A felek mind az ítélet, mind a szakértői díjat megállapító végzés ellen fellebbeztek, de a másodfokú bíróság csak az első fokú ítéletet változtatta meg annyiban, hogy az alperes által fizetendő marasztalási összeget 1681 forintra leszállította. Az elsőfokú bíróság szakértői díjat megállapító végzését a másodfokú bíróság helyben hagyta, mert a szakértők részletes felmérést végeztek az alperes által végzett munkákról és azok ellenértékét a kisipari egységárgyűjtemény alapján tételesen kimunkáltak, így az elvégzett munka és az arra fordított idő arányos a felszámított költséggel. Az árszakértő bevonására figyelemmel a felszámított szakértői díj túlzottnak nem tekinthető.
A szakértői díjat megállapító jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
Az iratokhoz csatolt, az építési engedély alapjául szolgált tervrajz szerint a kérdéses családi ház 3 szobából és mellékhelyiségekből áll, összesen 144 négyzetméter alapterülettel, amiből 24 négyzetméter alápincézett, különben a ház egyszintes, sátortetős. Ezen végezte el a kőműves munkák egy részét az alperes.
Ezeket a munkákat egy ízben az igazságügyi szakértő már felmérte, az egységárgyűjteményben foglaltak szerint értékelte és a perbeli adatok szerint szakértői díjként 1534,50 forintot számított fel. Ez a szakértői vélemény az IMSZI szakértőinek a rendelkezésére áll, az ő feladatuk lényegében az igazságügyi szakértő által megállapított adatoknak méret és árak szempontjából való ellenőrzése. E körülmények szem előtt tartásával kellett volna a perben eljárt bíróságoknak mérlegelniük a szakértői díjjegyzék adatait.
A 3/1976. (III. 15.) IM sz. rendelet 15. §-a szerint ugyanis a műszaki szakértői díjának megállapításánál a rendelet 14. §-ában foglalt, a könyvszakértőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A 14. § (1) bekezdése szerint ha a könyvszakértő a vizsgálatot nem a bíróság előtt végzi, írásbeli szakvéleményéhez jegyzéket kell csatolnia, amelyben feltünteti, hogy mely napokon hány órát töltött szakértői munkával s ez idő alatt milyen tevékenységet fejtett ki. A (2) bekezdés szerint pedig a bíróság a könyvszakértő díját a díjjegyzék adatainak mérlegelésével állapítja meg a meghatározott díjszabás szerint.
A bíróságoknak mérlegelniük kellett volna, hogy a szakértők a mellékletekkel együtt alig 30 oldalt kitevő szakvélemény elkészítésére 46+139=185 munkaórát fordítottak, ami több 21 (8,5 órás) munkanapnál. Különösen szembetűnő ez az árszakértőnél, aki maga 139 órát, vagyis közel 17 munkanapot állított be az építész szakértő által mért és tételesen számlába foglalt munkálatok árazására. Így nincsen kellően megalapozva, hogy az árszakértő miért fordított a helyszíni szemlére kétszer annyi időt, mint az építész szakértő. Az árszakértő felhasznált munkaideje – a felszámítás szerint – minden elfogadható indok nélkül, meghaladja az építész szakértő felhasznált munkaidejének a háromszorosát, a megállapított szakértői díj pedig a pertárgy értékének a felét.
Mindez annak alátámasztására alkalmas, hogy a bíróságok az idézett rendeletben foglaltak ellenére a díjjegyzék adatainak kellő mérlegelése nélkül állapították meg a szakértői díjat.
Az eljárt bíróságoknak el kellett volna rendelniük a szakértők meghallgatását annak tisztázására, hogy mi indokolta a túlzott munkaidő-felhasználást, milyen jellegű felmérésekre és számításokra volt szükség a szakértői vélemény elkészítéséhez. Indokolt az IMSZI szakértőinek Cs. V. szakértővel való együttes meghallgatása a szakértői vélemény előterjesztéséhez szükséges munka időtartamának egyeztetése s így a felszámítások helyességének megnyugtató tisztázása érdekében.
Az előadottak alapján megállapítható, hogy a jogerős végzés megalapozatlan és egyben törvénysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvényességi óvással támadott végzést hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot, a fenti körülmények tisztázása végett új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V. 20 989/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás