GK BH 1980/219
GK BH 1980/219
1980.12.01.
A hatósági előírások szerinti munkák elvégzését a kivitelező abban az esetben sem mellőzheti, ha azok a tervdokumentációban és a költségvetésben nem szerepelnek [5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. r.-tel közzétett építési szerződési alapfeltételek 21. §*].
Egy lakótelep több épületét a felperessel kötött vállalkozási szerződés alapján az alperes építette. A felek által tartott szavatossági felülvizsgálat során megállapított hibák kijavítására az alperes több ízben határidőt vállalt, e kötelezettségének azonban nem tett eleget. Ezért a felperes a keresetében az 1976. november 16-án kelt jegyzőkönyvben felsorolt hibák kijavítására kérte kötelezni az alperest. Utóbb keresetét kiterjesztette a szakértői szemlén megállapított gázvezetékek hibájára is. A pertárgy értékét 501 000 Ft-ban határozta meg.
Az alperes vitatta a szavatossági felelősségét. Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el és a szakértői vélemények figyelembevételével kötelezte az alperest, hogy a lakótelep 10., 11, 12. és 13. jelű épületeiben a víznyomóvezeték mázolását, az álmennyezetet, a szellőzőberendezést, a gyermekkocsi-tároló szennyvízlefolyóját, a gázvezeték átmázolását, a kukatárolóban a gázvezeték rögzítését, a vezetékburkoló fémlemeztok és felcsengetőberendezés érintésvédelmét javítsa ki, továbbá 14 db tartalék ventillátort pótoljon 1978. október 1. napjáig. A marasztalást azzal indokolta, hogy a felsorolt hibák a szakvélemények szerint fennállnak, azok hibás kivitelezéssel vannak okozati összefüggésben, a kivitelező nem tartotta meg a műszaki előírásokat, és az előírt tartalék ventillátorokat nem biztosította.
Az alperes az ítélet elleni fellebbezésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a szakértői véleményekre tett észrevételeit és nem hívta fel a szakértőket a szakvélemény kiegészítésére. Kifogásolta, hogy a bíróság nem rendelkezett a pótmunkák és az értéknövelő munkák költségtérítéséről. Arra is hivatkozott, hogy a víznyomóvezeték szigetelése, az álmennyezet elkészítése a beruházó és a tervező hozzájárulásával, illetőleg a beruházó megrendelése alapján történt. A szellőzők hibái karbantartásból erednek, a gázvezeték mázolása megtörtént, az egyéb kifogásolt munkákat is az előírásoknak megfelelően végezte. Alaptalan a tartalék ventillátorok szolgáltatására történt kötelezés is, mert a terv és költségvetési kiírás szerinti ventillátorokat biztosította, 100%-os tartalékigényt a költségvetés nem tartalmazott.
A fellebbezés nem alapos.
A szakvélemény szerint a víznyomóvezetékek hőszigetelése üvegfonállal és egyszeri bitumenes bőrlemezborítással készült. A költségvetésben nem szerepelt a kemény héjalás, de a mázolómunkák között szerepel az organtinnal kötelékezett (tehát keményhéjalt) szigetelt csövek mázolása. A rendeltetésszerű használathoz a bitumenes bőrlemez ÉKIN mázolását el kell végezni, és a csővezetéken a megkülönböztetés lehetőségét a szabványnak megfelelő színgyűrűkkel is biztosítani kell.
A szakértői a fellebbezési eljárásban is fenntartotta azt a megállapítását, hogy a kivitelezés minősége az előírásokat nem elégíti ki. Az álmennyezet tervtől eltérő módon készült. Az alumíniumlemezeket a rácsszerkezetre hegesztett acéllemezfülek rögzítik. Ez a megoldás az álmennyezet feletti vezetékek karbantartását megnehezíti, de a fűtési felszállók kezelhetőségét is gátolja, csőtörés esetén a hiba elhárítását késlelteti. Emellett az álmennyezet feletti elektromos vezetékek mechanikai védelem nélkül vannak felszerelve, az egyes álmennyezeti elemek nincsenek érintésvédelemmel ellátva, így közvetlen balesetveszélyt is jelentenek. E megállapításokat szakvélemények rögzítik. Ezen felül a kivitelezett álmennyezet hőszigetelő képessége az eredetileg tervezett fa álmennyezethez képest igen kicsi, így a fölötte levő lakásokban fűtési elégtelenség is mutatkozik.
A szakértők a véleményüket azzal a kiegészítéssel megerősítve tartották fenn, hogy a kivitelezőnek a tervtől eltérő kivitelezéshez a tervező hozzájárulását kellett volna kérnie.
A szellőzőberendezések hiányosságai és hibái a szakvélemények szerint három főcsoportra oszthatók: a) illesztési hiányosságok; „A vizsgálat bekötések között egyetlen megfelelően (légmentesen) kialakított csatlakozás nincs az ágvezetékek és gerinccsatorna között.” b) kibetonozási hiányosságok; „A szívótorok és gyűjtőcsatorna csatlakozás között több helyen található rés. A védőcső elhelyezése rugalmas tömítéssel, valamint a védőcső betonozása elmaradt.” c) elhelyezéssel kapcsolatos hiányosságok; „A ventillátorok 4 db leerősítő csavar helyett 1-2 db csavarral rögzítettek, így a légmentes illeszkedés már eleve nem biztosítható.” A szakvélemények szerint e hiányosságok külön-külön is meghiúsítják a megfelelőnek minősíthető légcserét a szellőztetendő helyiségek nagy részében.
A fellebbezési eljárásban a szakértők a véleményben foglaltakat azzal a kiegészítéssel erősítették meg, hogy ezek a hibák természetükből eredően már az átadás-átvétel előtt fennállottak.
A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a gyermekkocsi-tárolóban a szennyvízlefolyó-vezetékek kivitelezése nem felel meg az ÉKSZ előírásainak, mely szerint a falon áthaladó vezetéket nem szabad mereven befalazni. A csőtörés földkimosással járt, melynek nyomai a szemlén is észlelhetők voltak. A szakértők a fellebbezési eljárás során ezt a megállapításukat is fenntartották.
Nem alaposan hivatkozott az alperes a fellebbezésben arra, hogy a gázvezetékek sárga mázolása megtörtént, mert a szakértői nyilatkozat szerint a helyszíni szemle idején a pince gázvezetékének csak egy része volt sárgára mázolva. Ez a szabvány előírásaival ellentétes.
Az alperes a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a terveknek megfelelően kivitelezett. Az ÉKSZ előírása szerint, ahol a terv másként nem rendelkezik, ott a csővezetékeket 1,5 méterenként kell csőbilinccsel rögzíteni. Az ÉKSZ előírásokat tartalmaz a védőcső elhelyezésére is. A szakvélemény szerint a gázvezeték közel 4 méteres fesztávon rögzítés nélkül maradt, a falon történt átvezetésnél hiányzik a védőcső, a védelem hiánya gázrobbanást, súlyos balesetet okozhat.
A szakvélemény és a fellebbezésre adott szakértői észrevétel is alapvető kivitelezési hiányosságként állapítja meg, hogy a felcsengőberendezés bejárati egysége nincs érintésvédelemmel ellátva, és hogy a felcsengetőberendezés áramköri csatlakoztatása érintésvédelmi szempontból sem megfelelő, mert balesetveszélyes.
A szakvélemény szerint a költségvetési kiírás 1. és 2. tételében 100% tartalék ventillátor szerepel 188 587 Ft összeggel. Az eredeti költségvetéstől eltérő megállapodást a kivitelező nem tudott bizonyítani, ezért a ventillátoroknak a költségvetésben meghatározott darabszáma az irányadó. A szerződésszerű teljesítés tehát az alperes által vitatott 100% tartalék ventillátorral teljes.
A szakvéleményekből és a szakértőknek a fellebbezési eljárás során tett nyilatkozataiból kitűnt, hogy az alperes hibásan teljesített. A teljesítés idejére figyelemmel a szavatossági jogok elbírálására irányadó 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételek 21. §-a szerint az építési munkát a szerződés, a jogszabályok, az ÉKSZ kivitelezési előírásai, az egyéb műszaki előírások, szabványok, valamint a hatósági engedélyek feltételei szerint kell kivitelezni. A kivitelező a szerződés megkötésével nemcsak a tervdokumentáció, hanem a hatósági előírások megtartására is vállalkozik. A kivitelezőnek a műszaki előírások szerint kellett volna teljesítenie. Az előírásoknak megfelelően végzendő munkát a kivitelező nem mellőzheti még abban az esetben sem, ha ezek a munkák eredetileg nem szerepeltek a tervben és a költségvetésben.
A kijavítás során esetleg felmerülő értéknövekedést eredményező munkák díjazásával kapcsolatban a GKT 76/1973. számú állásfoglalás az irányadó, mely szerint a vállalkozó a jogalap nélküli gazdálkodásként jelentkező többletértékre vonatkozó igényét a kijavítási munka elvégzése, a gazdagodás tényleges bekövetkezése, tehát az esedékesség után érvényesítheti.
A kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és abból megfelelő következtetéseket vont le, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. VI. 31 646/1978. sz.)
*].
A műszakilag szükséges munkák tekintetében hasonló rendelkezést tartalmaz a Ptk. 403. §-ának (4) bekezdése.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás