BK BH 1980/228
BK BH 1980/228
1980.12.01.
I. A sikkasztás és hűtlen kezelés bűnhalmazatban megállapításának van helye, ha az állami vállalat alkalmazottja a szállítás végett átvett építési anyagot úgy tulajdonítja el, hogy ehhez a kezelésére bízott gépkocsit jogtalanul igénybe veszi [Btk. 12. § (1) bek., 85. §, 317. § (1) bek., 319. § (1) és (2) bek., BK. 95. sz.]
II. A hűtlen kezelés tettese (társtettese) csak az lehet, akire a vagyonkezelői megbízatás kiterjed; bűnrészes azonban kívülálló személy is lehet [Btk 20. §, 21. §, 319. § (1) és (2) bek.].
A járásbíróság az I. r. terheltet kisebb értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége, valamint jármű önkényes elvételének vétsége miatt halmazati büntetésül – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte;
a 111. r. terhelt bűnösségét felbujtóként, kisebb értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétségében állapította meg s ezért őt 40 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 100 forintban állapította meg;
ugyanakkor a bíróság a 11. r. terheltet a folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette, egyben megállapította, hogy a terhelt elkövette a jármű önkényes elvétele, valamint a sikkasztás szabálysértését és ezért 2500 forint pénzbírsággal sújtotta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. és a II. r. terheltek a vállalat alkalmazásában mint gépkocsivezetők dolgoztak és ennek során a helyi nagyközségi tanács homokbányájából tehergépkocsival homokot szállítottak.
A III. r. terhelt felhívására az I. r. terhelt 1979-ben mintegy 60 esetben összesen 180 köbméter homokot szállított a III. r. terhelt telkére. Az eltulajdonított homok értéke 3600 forint volt, a gépkocsi jogtalan igénybevételével pedig 6357 forint kár keletkezett.
A II. r. terhelt a rábízott homokszállítmányból több alkalommal, jogellenesen összesen 15 köbmétert tulajdonított el, amelyet jogtalanul különböző személyek részére értékesített. Az eltulajdonított homok értéke 300 forintot tett ki, a tehergépkocsi jogellenes használatával pedig összesen 872 forint kárt okozott.
A jogerős ítélet ellen a terheltek cselekményének a jogi minősítése, illetőleg a bűnösség részben téves megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
1. A járásbíróság helytelenül minősítette az I. r. terheltnek a gépjármű jogtalan igénybevételével kapcsolatos cselekményét a Btk. 327. §-ának (1) bekezdésébe ütköző jármű önkényes elvétele vétségének.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető- és Katonai Kollégiumának időközben meghozott 95. számú állásfoglalása szerint: aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, hűtlen kezelést valósíthat meg. A jármű önkényes elvételének azokban az eseteiben viszont, amikor az elkövető a rábízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul használja, maga a használat a bűncselekmény véghezviteli magatartása.
Az utóbbi esetben a használat nem a vagyonkezelési megbízáson alapul.
Olyankor ellenben – mint a jelen esetben is –, amikor a gépkocsivezető a kezelésére bízott gépjárművet a reá vonatkozó rendelkezések megszegésével magáncélra veszi igénybe, ez a vagyonkezelési megbízatással járó kötelesség olyan szándékos megszegése, amely a megbízó érdekkörében vagyoni hátrányt eredményezhet. Ebből következően a szóban levő vállalati szállítóeszköznek jogosulatlanul magáncélra használata nem a jármű önkényes elvételének vétségét, hanem a hűtlen kezelést valósítja meg.
Az I. r. terheltnek az egységes akaratelhatározásból fakadó és azonos sértett sérelmére, rövidebb időközökben végrehajtott részcselekményekkel összesen 6357 forint vagyoni hátrányt okozó bűnös tevékenysége tehát – a Btk. 12. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel – 1 rb. folytatólagosan elkövetett; a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő hűtlen kezelés vétségének megállapítására alkalmas.
2. A III. r. terhelt tudta, hogy az I. r. terhelt a nagyobb mennyiségű homok elszállítását a kezelésére bízott tehergépkocsi jogtalan igénybevételével végzi. Amikor tehát a homokszállítás folyamatos végrehajtására rábírta az I. r. terheltet, nem csupán a sikkasztási cselekmény elkövetésében volt bűnrészes, hanem tudata átfogta azt is, hogy a gépkocsi jogtalan igénybevételével a terhelttársát alkalmazó állami szerv vagyonában hátrány keletkezik, ezáltal tehát – mint a Btk. 21. §-ának (1) bekezdése szerinti felbujtó – a Btk. 319. §-ának (2) bekezdése alapján minősülő folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés vétségét is megvalósította.
A hűtlen kezelés tettese (Btk. 319. §) csak a vagyonkezeléssel megbízott személy lehet, részesi alakzatban azonban kívülálló is elkövetőjévé válhat, ezért a III. r. terhelt felbujtói bűnrészessége mindkét bűncselekményben megállapítható és így vele szemben is halmazati büntetés [Btk. 85. § (1) bekezdés] kiszabásának van helye.
3. Helyesen járt el a járásbíróság, amikor a II. r. terheltet a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette a hűtlen kezelés vétsége miatt ellene emelt vád alól és a Be. 216. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéshez képest megalapozott az az álláspont is, hogy a Btké. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontjára tekintettel az elkövetési érték 1000 forintot meg nem haladó összege folytán a terhelt sikkasztási cselekménye szabálysértés [az 1979. évi 10. számú tvr. 30. §-ával módosított 1968. évi I. törvény (Sztv.) 105. §-a (1) bekezdésének a) pontja) valósít meg.
Tévedett viszont a járásbíróság, amikor a II. r. terhelt terhére a jármű önkényes elvételének a szabálysértését is megállapította.
Az előzőekben kifejtettek szerint ugyanis egyrészt az állami tulajdonban levő gépi meghajtású szállítóeszköznek jogosulatlanul magáncélra történő használata esetén nem a jármű önkényes elvétele, hanem hűtlen kezelés valósul meg. Ezen túlmenően azonban a jármű önkényes elvétele szabálysértésének a megállapítása egyéb okból is törvénysértő.
Az Sztv.-nek az 1979. évi 10. számú tvr. 32. §-ával kiegészített 107/A. § (1) bekezdése értelmében a jármű önkényes elvételének szabálysértését az valósítja meg, aki idegen nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja. Ennek a szabálysértésnek egyrészt nincs a Btk. 327. §-a (1) bekezdésének II. fordulatához hasonló olyan elkövetési tevékenysége, amely szerint a rábízott jármű jogtalan használata is szabálysértés lenne, másrészt az adott esetben a terhelt tehergépkocsival végzett magáncélra szállítást, s minthogy ez a szállítóeszköz a gépi meghajtású jármű fogalma alá esik; a Sztv. 107/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés megállapítása kizárt.
Minthogy a II. r. terhelt hűtlen kezelést megvalósító cselekménye 1000 forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozott: az a Btké. 28. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel nem bűncselekmény, hanem a módosított Sztv. 105. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti szabálysértés. (B. törv. V. 1179/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás