BK BH 1980/234
BK BH 1980/234
1980.12.01.
Ha az elkövető cselekményének minősítése különös visszaesőként elkövetett emberölés, nincs helye a Btk. Általános Részében foglalt és a különös visszaesésre vonatkozó büntetés kiszabási rendelkezések alkalmazásának Btk. 166. § (2) bek. h) pont, 97. §].
A megyei bíróság a vádlottat különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettének kísérete miatt 6 évi – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte s elrendelte a kényszergyógyítását.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlottat a bíróság 1973-ban emberölés bűntettének kísérlete miatt 3 évi szabadságvesztésre ítélte, melyet kitöltött.
1979. július 16. napján a vádlott ittas állapotban a korábban őt bántalmazó személyek társaságához tartozó sértettet zsebkésével mellbeszúrta. Az eszköz pengéje a jobb oldali IV. bordát átvágta, a mellkasba hatolt, vér- és légmellűséget okozott, életveszélyes állapotot eredményezett.
Az elsőfokú bíróság a tényállást a vádlott részben eltérő vallomásával szemben a bizonyítékok helyes értékelésével és indokolási kötelezettségének is eleget téve, a Be. 239. §-ának (2) bekezdésében felsorolt hiányosságoktól mentesen állapította meg. A tényállásban foglaltakra alapítottan helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes.
A büntetés kiszabása körében figyelembe vett bűnösségi körülményeket a Legfelsőbb Bíróság annyiban egészíti ki, hogy enyhítőként értékeli még a vádlott kiskorú gyermekes családos állapotát, valamint a kiemelkedő munkavégzését. Ennek ellenére az enyhítő szakasz csaknem teljes kimerítésével kiszabott szabadságvesztés enyhítésére – a cselekmény jelentős tárgyi súlyára figyelemmel – nem volt törvényes alap.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a büntetés kiszabása körében a Btk. 97. §-ára hivatkozott. A Legfelsőbb Bíróság 14. sz. Irányelve III. részének 2. pontja szerint ugyanis azok az esetek, amelyeknél Btk. 97. a Különös Részben határozza meg a cselekménynek különös visszaesőkénti minősítését – miként az emberölésnél is –, a Btk. 97. Általános Részében szabályozott különös visszaeséshez képest mint kivételek jelentkeznek és így Btk. 97. 197. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásának nincs helye.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak a Btk. 97. 97. §-ára történt téves hivatkozását mellőzte és a büntetést a Btk. 97. 87. §-ának (1) bekezdése alapján, a (2) bekezdésének a) pontjára hivatkozással tekintette kiszabottnak. (Legf. Bír. Bf. I. 1241/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás