PK BH 1980/242
PK BH 1980/242
1980.12.01.
A tulajdonostárs által az államigazgatósági hatóságnak értékesítésre felajánlott családi ház adásvétele csak az állami ingatlanközvetítő szerv becslésének megfelelő vételáron történhet [46/1974. (XII. 4.) Korm. sz. r. 3. §, 30/1974. (XII. 4.) PM – ÉVM sz. r. 4. § (1) bek., Ptk. 200. § (2) bek.].
A felperes üresen álló házas ingatlanát értékesítésre felajánlotta a helyi községi tanácsnak.
Az államigazgatási hatóság a felajánlást elfogadta. Az ingatlan forgalmi értékét a helyi állami ingatlanközvetítő szerv 65 000 Ft-ban állapította meg, és a felperes hozzájárult az ingatlannak e vételár mellett történő értékesítéséhez.
Az alperesek az előírt vételárrészletet az Országos Takarékpénztár helyi fiókjához befizették és így a vételárhoz szükséges kölcsönt megkapták. Ilyen előzmények után az alperesek 1976. november hó 10. napján megvették az ingatlant a felperestől 65 000 forint vételár ellenében, és a teljes vételárat az OTP helyi fiókja a felperesnek teljes egészében kifizette.
A szerződés megkötése után még ugyanazon a napon a peres felek között kiegészítő megállapodás is létrejött, amelyben az alperesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szerződésben kikötött vételáron felül két éven belül további 15 000 Ft-ot fizetnek a felperesnek. Az alperesek a kiegészítő megállapodásban vállalt kötelzettségüknek azonban nem tettek eleget, ezért a felperes keresetében 15 000 Ft és járulékainak a megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek 15 nap alatt a felperesnek 15 000 Ft-ot, ennek 1978. november hó 10. napjától a kifizetés napjáig járó évi 5%-os kamatát és 900 Ft perköltséget. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 46/1974 (XII. 4.) MT sz. rendelet (R.) 3. §-a szerint az értékesítésre elfogadott családi ház eladási árát az állami ingatlanközvetítő szerv által becsült helyi forgalmi érték figyelembevételével kell megállapítani.
A 30/1974. (XII. 4.) PM-ÉVM. sz. együttes rendelet (Vhr.) 4. §-ának (1) bekezdése szerint a családi ház értékesítése a kijelölt vevő részére a R. 3. §-a szerint meghatározott eladási áron történik.
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy a felajánlás esetén az adásvétel csak az állami ingatlanközvetítő szerv által megállapított forgalmi értékkel egyező vételáron jöhet létre. Az ingatlan eladásra történő felajánlása az eladó rendelkezési jogának a rendeletben körülírt mértékben történő korlátozása. A peres felek ennek megfelelően kötötték meg az adásvételi szerződést. A kiegészítő megállapodás a jogszabály megkerülését célozta.
A Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek.
A peres felek között létrejött kiegészítő megállapodás tehát semmis, érvénytelen szerződésre pedig igény eredményesen nem alapítható. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
Az alpereseknek a peres eljárás keretében megítélhető költségük nem merült fel, ezért a Legfelsőbb Bíróság a perköltség tárgyában a határozathozatalt mellőzte. (P. törv. V. 21 376/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás