• Tartalom

GK BH 1980/250

GK BH 1980/250

1980.12.01.
Ha a kisajátított ingatlan előzetes birtokba adása nem történt meg, a kisajátítást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap előtt nem áll be a kisajátító kamatfizetési kötelezettsége [21/1976. (IX. 15.) PM sz. r. 2. § (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság az alperest 917 130 Ft kisajátítási többletkártalanítás és ennek 1974. január 1. napjától járó évi 15% kamata, továbbá 514 470 Ft-nak ugyancsak 1974. január 1. napjától számított évi 15% kamata megfizetésére kötelezte.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett és abban – az ítélet részbeni megváltoztatásával – a 917 130 Ft-nak 1977. január 19. napjától számított évi 15% késedelmi kamatát meghaladó kamatigény elutasítását kérte. Előadta, hogy az illetékes vízügyi igazgatóság 1974. október 2-án kelt határozata alapján végeztetett ugyan a felperes később kisajátításra került területén kutatófúrásokat, az e tevékenységével összefüggő károkat azonban a felperesnek megtérítette. A perbeli ingatlan kisajátítására csak később, a megyei tanács v. b. járási hivatala igazgatási osztályának 1976. december 17. napján kelt és december 19. napján kézbesített határozata alapján került sor. Az általa kisajátítási kártalanításként felajánlott 514 470 Ft-ot 1977. január 7. napján, vagyis késedelem nélkül kifizette. A felperesnek e vonatkozásában előterjesztett kamatigénye tehát nem alapos. Az ítéletben megállapított 917 130 Ft többletkártalanítás után pedig – szerinte – a felperesnek csak 1977. január 19. napjától kezdődően jár késedelmi kamat.
A fellebbezés alapos.
A kisajátítási határozat hozatala időpontjára hatályos jogszabályok [1965. évi 15. sz. tvr., 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r.] szerint a megállapított kártalanítási összeget a kisajátítást kérő köteles a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kifizetni. A kártalanítási összeg lényegében a kisajátított terület ellenértéke. Ebből következik, hogy az államigazgatási határozatban – a kisajátítást kérő nyilatkozata alapján – megállapított összeget meghaladó, a bíróság által megítélt további kártalanítási összeg is az előbbivel egyidejűleg válik esedékessé, és a kamatfizetési kötelezettség ez utóbb összeg után is az államigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap elteltével áll be.
A 21/1976. (IX. 5.) PM sz. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint ha a kisajátítani kért ingatlan birtokba adása a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt megtörtént, a késedelmi kamat a birtokba adás napjától jár. E rendelkezésekből következik, hogy ez csak a kisajátítás kapcsán történő előzetes birtokbaadásra vonatkozik. A jelen esetben azonban arra nézve nem merült fel adat, hogy a kisajátított ingatlannak az alperes részére az előzetes birtokba adása megtörtént volna. Így sem az alperes részéről felajánlott, sem pedig a bíróság által ítéletileg megállapított kártalanítási összeg után a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap eltelte előtt nem állt be az alperes kamatfizetési kötelezettsége.
A fellebbezési ellenkérelemben a felperes által előadott az a tény, hogy az alperes az 1974. évben az érintett földeken folyó termelési tevékenységet korlátozó kutató fúrások végzésére kapott engedélyt, nem jelentett előzetes birtokba adást. Így ez a kamatfizetés kezdő időpontját nem érinti és legfeljebb kártérítési igény alapjául szolgálhatott. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az alperest terhelő késedelmi kamat kezdő időpontját 1974. január 1. napjában határozta meg. Amit azt a felek egyező nyilatkozata alapján az elsőfokú bíróság is megállapította az ítéletének az indokolásában, az alperes az általa kártalanításként felajánlott 514 470 Ft-ot 1977. január 8-án, vagyis a fizetésre nyitva álló határidőn belül kifizette. Így a felperes ez után az összeg után – késedelem hiányában – jogszerűen nem igényelhet késedelmi kamatot, az ítéletig megállapított 917 130 Ft többletkártalanítás után pedig a fent említett határidő elteltével kell a 60/1970. (XII. 31.) PM sz. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében előírt 15% késedelmi kamatot fizetni.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróságot a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet részben megváltoztatta és az alperesnek a bírósági ítéletben megállapított többletkártalanítás után fennálló kamatfizetési kötelezettségét 1977. január 19. napjától kezdődően állapította meg. (Legf. Bír. Gf. III. 30 110/1979. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére