GK BH 1980/259
GK BH 1980/259
1980.12.01.
Ha a perújító által megjelölt bizonyíték alkalmas lehet arra, hogy a tervező és a kivitelező közötti kárviselési arány tekintetében a félre kedvezőbb határozatot eredményezzen, a perújítást meg kell engedni [Pp. 260. § (1) bek. a)pont].
Az elsőfokú bíróság egy húskombinát födémátázásának megszüntetésére a lebonyolító vállalat által indított kereset alapján 1977. június 8-án kelt ítéletében – egyebek között – megállapította a III. r. alperes szavatossági és kártérítési felelősségét hibás tervezés miatt, valamint a IV. r. alperes kártérítési felelősségét „az utólagos szakszerűtlen vésések miatt”. Az ítélet szerint a III. r. alperes – a kijavítási tervek szolgáltatására történt kötelezése mellett – viseli a kijavítási költségek 40%-át, míg e költségek 10%-a a IV. r. alperest terheli. A III. r. és a IV. r. alpereseket pervesztésük arányában kötelezte a szakértői díjak és költségek valamint az eljárási illeték viselésére is.
Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú ítélet annyiban változtatta meg, hogy a IV. r. alperes a kijavítási költségek 20%-át köteles viselni. A fellebbezési eljárás során a felperes és a III. r. alperes összevonás folytán egy jogi személlyé vált, ezért az érdekeltek bejelentették, hogy a beavatkozó felperesként belép a perbe [Pp. 61. § (1) bek.].
A jogerős első fokú ítélet ellen a III. r. és a IV. r. alperes a Pp. 260. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozva külön-külön perújítási kérelmet terjesztett elő.
A III. r. alperes a perújítási kérelmét az alábbi új szakvéleményekre alapította:
a) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megrendelésére a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezeti Tanszéke és a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat által együttesen, 1978. május hóban készült szakvélemény (a továbbiakban: FTV vélemény),
b) a IV. r. alperes kérelmére a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájának végzése alapján az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet által 1978. június 9-én készített szakvélemény (a továbbiakban: IMSZI vélemény),
c) a III. r. alperes által pedig egy magánépítésztől beszerzett, 1978. szeptember 1-i keletű, az addig folyt szakértői bizonyításokat értékelő vélemény.
A III. r. alperes e bizonyítékokra utalással előadta, hogy míg az alapperbeli szakvélemény a megállapításait a szemrevételezésen kívül összesen három feltárásra alapította, addig az ítélet jogerőre emelkedése után, az I. r. alperes által megkezdett födémbontás során nagyszámú feltárás készült. Ezek értékelésével keletkezett újabb szakvélemények összegezéseként megállapítható, hogy a padlózat átázását nem azok az okok idézték elő, amelyeket a szakvélemény alapján a jogerős ítélet megállapított. Megállapítható az is, hogy a tervhiba a födém átázását közvetlenül nem idézte elő, ahol erre utalás van, ott a tervezett állapot nem valósult meg.
A III. r. alperes értékelése szerint a szakvélemények döntő többségükben az ítélet hozatalakor még nem ismert új tényeket tartalmaznak, amelyek elbírálása reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
A IV. r. alperes a perújítási kérelmében azt adta elő, hogy a jogerős ítélet végrehajtása érdekében 1978. február 27-én kezdődtek meg és három napon át folytak az állapotrögzítő és feltáró munkák. Ennek eredményeit jegyzőkönyvben rögzítették, majd elkészültek az FTV és az IMSZI fentebb már említett véleményei. Az új szakvéleményből arra lehet következtetni, hogy a IV. r. alperes „mint a húskombinát technológiai fővállalkozója, működési körébe eső feladatainak ellátásával a födémbeázást nem idézte elő, annak bekövetkezéséért nem lehet felelős, nem köteles tehát a javítási költségeknek az ítéletben meghatározott 20%-át vagy bármilyen hányadát viselni”. A szakértői megállapítások szerint „a födémbeázást tervezési és kivitelezési hibák eredményezték”.
Az elsőfokú bíróság mind a III. r., mind a IV. r. alperes perújítási kérelmét elutasította.
A végzés indokolása szerint sem a III. r., sem a IV. r. alperes által hivatkozott szakvélemények nem tartalmaznak olyan új tényt, illetve adatot, amelyek az alapperben nem kerültek elbírálásra, illetve amelyek elbírálásuk esetén az alperesekre nézve kedvezőbb határozatot eredményezhettek volna.
A végzés ellen mindkét perújító alperes fellebbezett, kérve a perújítás megengedését és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára.
Mind a III. r., mind a IV. r. alperes fellebbezése alapos.
A III. r. alperes szerződésszegése, illetve annak következményei megítélése szempontjából a FTV és az IMSZI szakvéleményei – egyebek között – az alábbi új – a terv végrehajtását érintő – tényeket és műszaki megállapításokat tartalmazzák:
– a padlósíkban levő gépalapra a Nerolin szigetelés nincs felvezetve (FTV 1,1 p),
– a padlósüllyedés a pácoló–sózóban (FTV 1,2 p.),
– a Nerolin szigetelőréteg vastagsága 1–3 mm (FTV 2. p.),
– a falakra, a csőhüvelyekre felhajtott Nerolin réteg kenése hiányos vagy lefolyt, a roving háló csupasz (FTV 2. p.),
– a padlóösszefolyó és Nerolin szigetelés nincs csatlakoztatva, közöttük szigeteletlen betonsáv található (IMSZI 6,12 p.),
– a Nerolin szigetelés felhordásánál a – szakvéleményben felsorolt – technológiai követelményeket nem tartották meg (IMSZI 6,13. p.), ezért a Nerolin réteg törékeny, repedezik, vízáteresztő, különösképpen az épületszerkezeti mozgások által érintett helyeken (IMSZI 6, 131 p.),
– a kivitelezéskor nem biztosították a terv szerint 5 mm rétegvastagságot (a tényleges vastagság 1–4 mm), valószínű, hogy a szükséges három réteg helyett csak kettőt hordtak fel (IMSZI 6,132. p.),
– a Nerolin a felhajtásokból azért folyt ki, mert a komponensekhez nem kevertek tixotropizáló anyagot (IMSZI 6,133. p.),
– a Nerolin hideggé, törékennyé válásában közrejátszhatott az is (erről a szakértők más ügyben tartott szemléjükön meg is győződtek), hogy az anyag felhordása +15 C° hőmérséklet alatt is folyt (IMSZI 6,134 p.),
– a gépalapok üzemi víz elleni szigetelése nem készült el, alattuk nincs szigetelés, az oldalukra felhajtott hálóból viszont a Nerolin kifolyt (IMSZI 6,15 p.),
– „az adott helyen és módon kivitelezett Nerolin szigetelőréteg az üzemi víz elleni szigetelés biztosítására nem alkalmas” (IMSZI 7,1 p.).
A fent felsorolt tények és megállapítások, az új bizonyítékok módosíthatnak a tervezői hiba és a födém szerkezeti részeinek átnedvesedése közti okozati összefüggés megítélésén. Az alapperben adott szakvélemény feltárások hiányában nem foglalkozott az üzemi víz elleni Nerolin szigetelés kivitelezésének minőségével. Az új bizonyítékok egyrészt a Nerolin szigetelés folytonosságának eredeti hiányát állapították meg, másrészt utalnak ridegségére és törékenységére. Ha ez utóbbi az épületmozgásokra visszavezethető repedés oka, akkor kétséges az eredeti szakvélemény helytállósága abban a kérdésben, hogy a Nerolin az adott helyen alkalmatlan szigetelőanyag. Az új szakvélemény ugyanis – helyes értelmezés szerint – a Nerolin üzemi víz elleni szigetelésre alkalmatlanságát csak az adott (hibás) kivitelezés miatt állapította meg.
Nem tekinthető tehát kizártnak hogy a III. r. alperes által a perújítási kérelemben hivatkozott új bizonyíték elbírálása a III. r. alperesre nézve – legalábbis a kárjellegű javítási költségek viselésének aránya tekintetében – kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
A IV. r. alperes szerződésszegése a jogerős ítélet szerint abban állt, hogy az utólagos gépelhelyezések során megsértette a szigetelőréteget. Ezt a megállapítást az első fokú eljárásban feltárással nem támasztották alá.
Az IMSZI-nek mint az előzetes bizonyítás során kirendelt szakértőnek feladata volt annak vizsgálata, hogy a födémszigetelés elkészülése után a födémszigetelést érintő tevékenység mennyiben hozható okozati összefüggésbe a beázásokkal. Az IMSZI ezt megelőzően azonban vizsgálta azt a kérdést is, hogy a Nerolin szigetelőanyag az adott helyen és körülmények között alkalmas volt-e az üzemi vízszigetelés biztosítására (IMSZI 7.1., 7.2 pont).
A IV. r. alperes tevékenységét érintő kérdés megválaszolása érdekében az IMSZI feltárást végzett a marhavágó csarnok bejáratánál, a 132. sz. közlekedőben elhelyezett mérlegnél. Megállapította, hogy a mérleg rögzítése során csak a korodur réteget bontották fel, az alatta levő sovány aljzatbeton a helyén maradt, következésképpen az aljzat alatti Nerolin réteget sem sérthették meg. A szakértő egy áthelyezett kézmosó rögzítési helyeit is feltárta és megállapította, hogy azok kivitelezésekor sem sérült meg a Nerolin réteg.
Az erős födémátázások a marhavágó csarnokban, a sózó-pácoló és a fejcsontozó helyiségekben voltak tapasztalhatók. Az utóbbi két helyiségben a IV. r. alperes nem végzett padlószerkezetet érintő technológiai szerelési munkát. Az IMSZI szakvéleménye szerint a teljes üzemi épület valamennyi beázási pontjára vonatkozóan vizsgálatot végezni nem volt mód. „Annak megállapítására azonban, hogy a kifogásolt mérlegelhelyezések következtében bekövetkeztek-e födémátázások, az 1978. 05. 03-án megtartott helyszíni szemlén az EIVRT és a Húskombinát képviselőinek jelenlétében az üzemépület földszintjét bejártuk és valamennyi mérleg alatt megvizsgáltuk a mennyezet állapotát. Megállapítottuk, hogy a mérlegek alatt a födém alsó síkján átázási nyomok sehol sem láthatók”.
Kétségtelen, hogy a IV. r. alperes részéről az utólagos gépelhelyezések túlnyomó része olyan helyiségben (sertésvágó csarnok) történt, ahol az előzetes bizonyítás során feltárást nem végeztek. A feltárt helyeken az utólagos elhelyezés szakszerűségét (pl. a rögzítőcsavarok acéllapra hegesztése) lehetett megállapítani. A szakértő azonban szemrevételezéssel (alulról) a teljes födémet is megvizsgálta abból a szempontból, hogy az utólagosan elhelyezett gépek alatt átázási nyomok tapasztalhatók-e. A szakvélemény szerint nem lehetett találni olyan beázási foltokat, amelyek utólagos gépelhelyezésekre lennének visszavezethetők.
Az alapperben eljárt szakértő 6 beázási helyről nem tudta megállapítani, hogy milyen eredetűek. Feltételezte, hogy egy részük a IV. r. alperes tevékenységével függ össze. Az új szakvélemény részben feltárások, részben szemrevételezés alapján mást állapított meg. Az sem kizárt tehát, hogy az új tényeken alapuló szakvélemény – figyelembe véve a Nerolin szigetelés folytonossági hiányaira vonatkozó új megállapításokat is – elbírálása a IV. r. alperesekre nézve is kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
Ezek szerint az elsőfokú bíróság kellő alap nélkül állapította meg azt, hogy a szakértői vélemények nem tartalmaznak olyan új tényt vagy adatot, amelyek az alapperben nem kerültek elbírálásra, vagy amelyek elbírálásuk esetén a III. r., vagy a IV. r. alperesekre nézve kedvezőbb határozatot eredményezhettek volna [Pp. 260. § (1) bek. a) pont]. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú végzést a Pp. 259. §-a, illetőleg 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és utasította az elsőfokú bíróságot, hogy a pert a kérelmek [Pp. 267. § (1) bekezdése] korlátai között tárgyalja újra és hozzon új határozatot. (Legf. Bír. Gf. VII. 32 114/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás