MK BH 1980/260
MK BH 1980/260
1980.12.01.
A fegyelmi eljárásnak a megindításától számított közel két hónap múlva történt befejezését nem lehet olyan indokolatlanul hosszú késedelemnek tekinteni, amely alapul szolgálhat a fegyelmi büntetés enyhítésére, illetve a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére [Mt. 55. §, MK 62. sz.].
A felperes a szállítási és értékesítési előadóként alkalmazásában álló alperes ellen 1978. október 27-én fegyelmi eljárást indított, majd az 1978. december 15-én hozott határozatával megrovás fegyelmi büntetést szabott ki rá.
Az alperes terhére rótt vétkes kötelezettségszegés lényege az volt, hogy a közreműködése mellett 1978. augusztus 18-án az egyik hűtőkocsival a K.-ra tervezett húskiszállítás alkalmával a rendészeti ellenőrzés a gépjárművön a kísérő okmány adataihoz képest 1 kartonnyi – 14 kg súlyú – hústöbbletet fedezett fel, amely csirkeszárnyból állt. A cselekményt felderítő rendész nyomban feltett kérdésére az alperes nem adott választ.
A fegyelmi határozat miatt az alperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte.
A döntőbizottság határozata ellen a munkáltató nyújtott be keresetet a munkaügyi bírósághoz. Kereseti kérelme a döntőbizottság határozatának a megváltoztatására és a felülvizsgálati kérelem elutasítására irányult.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes indokolatlanul késlekedett az alperessel szemben megindított fegyelmi eljárás befejezésével. Márpedig ilyen esetben a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 62. számú állásfoglalásának VI. fejezete értelmében indokolt a fegyelmi határozatnak erre tekintettel történő hatályon kívül helyezése.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz határidőt a már megindított fegyelmi eljárás befejezésére. Határidő hiányában sem maradhat azonban következmény nélkül a fegyelmi eljárás indokolatlan elhúzódása. A fegyelmi büntetésnek ugyanis többnyire nincs meg a kívánt nevelő ereje, ha azt az eljárásnak komoly ok nélkül történt elhúzódása után alkalmazzák.
A munkaügyi vitát elbíráló szervnek tehát azt is mérlegelnie kell, hogy a fegyelmi eljárás indokolatlanul hosszú elhúzódása nem teszi-e szükségessé a fegyelmi büntetés enyhítését vagy – kivételesen – a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését.
A perbeli esetben azonban a fegyelmi eljárás indokolatlanul hosszú elhúzódásáról azért nem lehet szó, mert a felperes az alperes 1978. augusztus 18-i magatartása miatt a fegyelmi eljárást a három hónapos szubjektív elévülési határidőn belül, még 1978. október 27-én szabályszerűen megindította, és nem egészen két hónap alatt, 1978. december 15-én a fegyelmi határozatot is meghozta. Következésképpen az alperes mindössze 1978. október 27-től 1978. december 15-ig állt az ellene megindított fegyelmi eljárás hatálya alatt.
Minthogy a fegyelmi eljárás 1978. október 27-től 1978. december 15-ig terjedő időtartamát a munkaügyi bíróság az anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette indokolatlanul hosszú késedelemnek, a jogerős ítélete jogszabálysértő. (M. törv. II. 10 231/1979/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás