MK BH 1980/265
MK BH 1980/265
1980.12.01.
Az állampolgár a társadalombiztosítási szerv megtérítésre kötelező határozata (fizetési meghagyása) ellen abban az esetben is keresettel fordulhat a bírósághoz, ha felelősségének fennállását nem teszi vitassa, csupán méltányosságot érdemlő körülményekre tekintettel a megtérítés összegének mérséklését kéri [1975. évi II. tv. 114. §, MK 107. sz.].
II. A megtérítési kötelezettség mérséklését önmagában a megtérítésre alapul szolgáló magatartás felróhatóságának súlyossága nem zárja ki, ha egyéb körülmények a mérséklés indokoltsága mellett szólnak [1975.. évi II. tv. 109. §, 114. §].
Az alperes társadalombiztosítási szerv az 1975. évi II. törvény 109. §-a alapján kibocsátott fizetési meghagyásával az 1976. március 1-től 1977. december 31-ig terjedő időre folyósított özvegyi nyugdíj és árvaellátás megtérítése fejében 49 286 forint, továbbá 1978. január 1-től az említett ellátások mindenkori havi összegének megtérítésére kötelezte az felperest. A fizetési meghagyás indokai szerint a felperes 1976. március 26-án megtámadta és késsel többször megszúrta P. L.-t, aki ennek következtében halálos sérülést szenvedett.
A felperes a keresetlevelében a megtérítési összeg mérséklését kérte arra hivatkozva, hogy a szabadságvesztés büntetését tölti, csupán a rabkeresménnyel rendelkezik. Négy gyermeke van, akiknek az ellátásáról gondoskodnia kell.
A járásbíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.
Végzésének indokaiban hivatkozott a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 195. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra, amelyek szerint a nem jogi személyt terhelő megtérítési összeget méltányos esetben a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője mérsékelheti. A felhívott jogszabályra, valamint a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának többször módosított 244. számú állásfoglalása II/a pontjában foglaltakra figyelemmel az volt a járásbíróság álláspontja, hogy a felperes olyan jogcímen támadta meg a társadalombiztosítási szerv határozatát, amely jogcímen megtámadásnak a jogszabály értelmében nincs helye. Ez esetben pedig a bíróságnak a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra figyelemmel idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania.
A járásbíróság fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A járásbíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 107. számú állásfoglalása szerint a társadalombiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős személy megtérítési kötelezettségét a bíróság az 1975. évi II. törvény 114. §-a alapján méltányos esetben mérsékelheti. Az állásfoglalás indokaiban kifejtettek szerint azt a kérdést, hogy a megtérítési összeg mérséklését méltányossági okok indokolják-e és milyen mértékben, a megtérítésre alapot adó magatartás jellegének és súlyának, a felelős személy vagyoni, kereseti, családi és személyi viszonyainak, illetve általában az eset összes körülményeinek a beható vizsgálatával kell elbírálni.
Az előzőekből következik, hogy tévedett a járásbíróság, amikor azt állapította meg, hogy a felperes olyan jogcímen élt keresettel a társadalombiztosítási szerv határozata (fizetési meghagyása) ellen, amely jogcímen keresetindításnak nincs helye, és téves az az álláspontja, hogy ebből az okból a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett utasítania.
A megtérítési kötelezettség mérséklését önmagában a megtérítésre alapul szolgáló magatartás felróhatóságának súlyossága nem zárja ki, ha egyéb körülmények a mérséklés indokoltsága mellett szólnak.
Mindezeknek és a kollégiumi állásfoglalásban említett többi körülménynek a vizsgálatával lehet csak a megtérítési kötelezettség mérséklése körében megalapozottan dönteni. (M. törv. I. 10 087/1979/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás