MK BH 1980/269
MK BH 1980/269
1980.12.01.
Ha a szándékos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított dolgozó a kár összegét megtérítette, utóbb azonban az általa megfizetett összeget visszaköveteli, az e tárgyban hozott munkaügyi bírósági ítélet ellen fellebbezésnek van helye [Pp. 358. § (1) bek. b) pont, Mt. 57. § (3) bek.].
A felperes bolti eladóként állott az alperes vállalat alkalmazásában. A bolt 1974. június 18-án befolyt 12 100 forint összegű teljes napi bevételét ismeretlen személy elsikkasztotta. A gyanú a felperesre terelődött, és bár a hiányzó 12 100 forintot 1974. június 20. napján ismeretlen személy postai úton megfizette az alperesnek, a felperes ellen sikkasztás bűntette miatt büntető eljárás indult. A büntető eljárásban hozott jogerős ítéletével a megyei bíróság a felperest felmentette az ellene magánokirat-hamisítással elkövetett sikkasztás miatt emelt vád alól, mert nem találta bizonyítottnak, hogy a vád tárgyává tett cselekményt a felperes követte el.
A felperes a büntetőbíróság jogerős felmentő ítéletére hivatkozva azzal a kérelemmel fordult az alperes igazgatójához, hogy rendelje el a nyomozás ideje alatt általa megfizetett 12 100 forintnak a részére történő visszafizetését. Az alperes elzárkózott a kérelem teljesítése elöl, ezért a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd annak elutasító határozata ellen keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. Kereseti kérelmében a döntőbizottsági határozat megváltoztatásával az alperest 12 100 forint, valamint annak 1976. augusztus 1-től járó évi 5%-os kamata megfizetésére kérte kötelezni. Előadása szerint: „engem gyanúsítottak azzal, hogy én vagyok a bűncselekmény elkövetője. A nyomozati eljárás és a gyanú annyira megviselt, hogy 1974. június 20-án az n-i postahivatal 1. számú főpénztára címere különböző címletekben megfizettem ezen összeget.”
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet ellen a fellebbezés lehetőségét kizárta.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletének a fellebbezés lehetőségét kizáró része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes azt adta elő, hogy az alperes részére 1974. június 20-án ő fizette be a nyomban reá terelődött gyanú, valamint a vele szemben elrendelt nyomozás hatása alatt az egység 1974. június 18-án befolyt de ismeretlen körülmények között eltűnt 12 100 forint bevételét.
Ha ez a tényelőadás megfelel a valóságnak, a kártérítésként megfizetett összeg visszafizetése iránti igény elbírálása szempontjából közömbös, hogy a felperes önként vagy kényszer, tévedés, esetleg megtévesztés folytán teljesített. Azt kell ugyanis eldönteni, hogy a felperes tartozott-e és milyen mértékben megtéríteni az alperest ért kárt, illetőleg mindezek folytán az alperes az önkéntes teljesítésből jogosult-e és milyen összeg megtartására.
A felperessel szemben – az ellene felmerült gyanú megalapozottsága esetében – a szándékos károkozásért fennálló teljes, vagyis az Mt. 57. §-a (3) bekezdésén alapuló felelősség szabályai kerülhetnének alkalmazásra.
Minthogy a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a dolgozó korlátlan anyagi felelősségével kapcsolatos perben hozott munkaügyi bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye, jogszabályt sértett a munkaügyi bíróság, amikor ítéletével szemben kizárta a fellebbezés lehetőségét.
Annak megítélése, hogy az 1974. június 20-án történt 12 100 forint összegű postai befizetés a felperestől származik-e, továbbá annak elbírálása, hogy a befizetett összeg a felperes által a munkaviszony körében szándékosan okozott kár [Mt. 57. § (3) bekezdése] megtérítéseként szolgál-e, a bizonyítási eljárás eredménye alapján eldöntendő, a per érdemére tartozó kérdés. (M. törv. II. 10 063/1979/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás