GK BH 1980/302
GK BH 1980/302
1980.12.01.
A szerződés semmisségének kimondása végett helye van megállapítási keresetnek [Pp. 123. §; Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek.].
A felperes az alperesnél megrendelte a TMK műhelye tetőszerkezetének javítását, mivel a műhely tetején bizonyos beázások ismétlődtek, s az épület állagában fokozatosan nagyobb arányú romlás állt be. E megrendelés alapján a felperes és az alperes között építési szerződés jött létre.
A felperes szerint az alperes számlázásakor „derült ki”, hogy a számlában szereplő munkálatokat az alperes szavatossági kötelezettsége alapján díjmentesen volt köteles elvégezni. Az alperes a szavatossági kötelezettség terhére elvégzendő munkák kivitelezésével kapcsolatban a felperes ügyintézőit megtévesztve kötött építési szerződést, ezért ez a szerződés semmis. Ennek alapján a felperes a keresetében a szóban levő építési szerződés érvénytelenségét és az alperes szavatossági kötelezettségét kérte megállapítani.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes kereseti kérelme a Pp. 123. §-ában előírt feltételeknek nem felel meg, tehát a felperes által kért megállapításnak nincs helye. A munkát a szerződés szerint elvégezte, annak teljesítését a felperes igazolta és ezután nyújtotta be a számlát. Hangsúlyozta az alperes, hogy az eredetileg szerződéses kötelezettsége alapján elvégzendő munkákkal kapcsolatos szavatossági kötelezettségének eleget tett és levelében az összes épületek tetőszigetelő és bádogos munka javítását készre jelentette. A díjmentesen kijavított, illetőleg elvégzett munkákat a felperes nem vette át, viszont az alperesnek tudomása van arról, hogy az általa elvégzett javításokat a tetőn felszerelt berendezések elhelyezése és egyéb munkák végzése során jelentősen megrongálták és e munkák kijavítását, illetve újrakészítését rendelte meg a felperes. Az alperes szakértő kirendelését kérte annak tisztázására, hogy az általa végzett munka nem tartozott szavatossági kötelezettsége körébe.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a generálkivitelezővel szemben fennálló szavatossági kötelezettségét kívánta korlátozni azáltal, hogy az üzemeltető felperessel az általa végzett alvállalkozói munka kijavítására vállalkozási szerződést kötött. A vállalkozási szerződésből folyó szavatossági kötelezettség korlátozása vagy kizárása semmis [Ptk. 314. § (2) bek.]. De semmisnek mondja ki a Ptk. a jogszabály megkerülésével megkötött szeződéseket, ha nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik [Ptk. 200. § (2) bek.].
Ennek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes és az alperes között a kijavításra kötött vállalkozási szerződés semmis. A Ptk. 234. §-ának (1) bekezdése szerint a semmis szerződés érvénytelenségére bárki hivatkozhat és a semmisség megállapítására külön eljárásra nincs szükség. Ennek alapján utasította el az elsőfokú bíróság a felperes keresetét.
Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a Pp. 123. §-ában foglalt rendelkezés figyelembevételével a felperesnek a perbeli tényállás mellett nincs jogvédelemre szüksége, mert az alperes által esetleg indítandó számlavitában lehetősége van annak bizonyítására, hogy az alperes által végzett munka a nevezett szavatossági kötelezettségének körébe tartozik.
Az elsőfokú ítélet meghozatalával egyidejűleg az elsőfokú bíróság végzésében megkereste a főügyészséget állásfoglalásának kialakítása végett és neki a per iratait, mellékleteit megküldte. Az ítélet ellen a főügyészség fellebbezett és abban indítványozta az elsőfokú bírósági ítélet olyan tartalmú megváltoztatását, hogy az 1977. augusztus 1-én kötött szerződés alapján a felperest díjfizetési kötelezettség nem terheli.
A fellebbezés indokolásában a főügyészség kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetést vont le akkor, amikor kimondta, hogy a felek által 1977. augusztus 1-jén kötött építési szerződés semmis. A felperes kereseti kérelme valójában annak megállapítására irányult, hogy ő az alperesnek nem tartozik. Ez negatív megállapítási kereset és ennek a Pp. 123. §-a alapján helye van.
A főügyészség fellebbezését a Legfelsőbb Ügyészség fenntartotta.
A fellebbezés alapos.
Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az alperes által elvégzett munkák ellenértékét a felperes köteles-e kifizetni, attól függ, hogy az alperes ezeket a munkálatokat az alperessel jogviszonyban álló generálkivitelezővel szemben szavatossági kötelezettség alapján lett volna-e köteles elvégezni (Bírósági Határozatok, 1974. évi 12. szám, BH 1974. 483. sz. jogeset). Ezt a kérdést azonban az elsőfokú bíróság nem tisztázta. Az elsőfokú bíróság azt ugyan megállapította, hogy az alperes a generálkivitelezővel szemben fennálló szavatossági kötelezettségét kívánta korlátozni azáltal, hogy az általa végzett alvállalkozói munka kijavítására az üzemeltető felperessel vállalkozási szerződést kötött, e megállapítással kapcsolatban azonban csupán a rendelkezésre bocsátott iratokra utalt. Ezekből az iratokból viszont nem állapítható meg az, hogy az alperest szavatossági kötelezettség terhelte. Ezt az alperes egyébként mind az alapeljárásban, mind a fellebbezési eljárásban tagadta.
Az elsőfokú bíróság bár megállapította, hogy a szóban levő szerződés semmis, a felperes keresetét mégis arra hivatkozással utasította el, hogy a Ptk. 234. §-ának (1) bekezdése szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Az elsőfokú bíróságnak ez az álláspontja azonban helytelen, mert a Ptk. 234. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás rámutat arra, hogy bár a semmisség megállapításához nincs szükség külön eljárásra, ennek nem mond ellent az, hogy a semmisség megállapítása céljából pert is lehet indítani. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint ilyen megállapítási kereset előterjesztésének a jelen esetben a Pp. 123. §-a értelmében is helye van, mert ez a felperes jogainak megóvása, a későbbi viták elkerülése végett szükséges.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. (Legf. Bír. Gf. V. 31 597/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás