GK BH 1980/303
GK BH 1980/303
1980.12.01.
Felszámolás alatt álló – jogi személyiséggel rendelkező – közös vállalkozás képviselője a felszámolóbizottság és e minőségében annak követelése behajtása érdekében pert indíthat [20/1978. (IX. 5.) PM sz. r. 5. § (1) bek., 24. § (2) bek.].
A felperest a volt dolgozójának 1970. szeptember 8. napján bekövetkezett üzemi balesetével kapcsolatban a megyei bíróság 1973. november 1. napjától kezdődően havi 974 Ft baleseti járadék megfizetésére kötelezte. Az alperes – amely 1/13 részjeggyel tagja volt a felperesi közös vállalkozásnak – 1975. december 31. napján a vállalkozásból kilépett, vele az elszámolást lebonyolították. A vállalkozás többi tagja 1977. március 25-én elhatározta a vállalkozás felszámolását. A felszámolóbizottság 1977. augusztus 9-én olyan megállapodást kötött az üzemi balesetet szenvedett dolgozóval, hogy a javára megítélt havi járadék helyett 1977. július 1. napját követő időre „végkielégítés”-ként 200 000 Ft-ot fizet. A felperes az összeg kifizetése után, 1978. február 10-én kelt levelében felhívta az alperest, hogy az 1975. december 31. után kifizetett járadékösszeget, valamint a 200 000 Ft járadékmegváltás reá eső 1/13 részét, összesen 16 664 Ft-ot fizessen meg. Az alperes ezt megtagadta, ezért a felperes 1978. március 25-én keresetet indított ellene és abban a fenti összeg és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes érdemben és elévüléssel is védekezett. Érdemi védekezésében arra hivatkozott, hogy a vállalkozásból kilépett, az vele elszámolt, így a munkáltatói felelősségen alapuló járadékfizetési kötelezettségért egyedül a továbbműködő vállalkozás köteles helytállni. Egyébként a követelés elévült, mert a baleseti ügyben a per 1974. évben befejeződött, ő 1975. december 31-én a vállalkozásból kilépett, a fizetésre irányuló felszólítás pedig 1978. február 10. napján kelt.
Az első fokon eljárt járásbíróság a felperes keresetét érdemben tárgyalta, majd azt elutasította. Az ítélet indokolása szerint a 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 147. §-ának (2) bekezdése szerint a vállalkozás a résztvevők közös tulajdona, a (3) bekezdés szerint pedig a vállalkozás tartozásáért a résztvevők vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. Mivel az alperes 1975. december 31-én a vállalkozásból kilépett, résztvevőnek nem tekinthető és így a kilépés után esedékessé vált tartozásokért nem felel.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokon eljárt megyei bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjára hivatkozással a pert megszüntette. Határozatát azzal indokolta, hogy a „felszámolási bizottság” perbeli jogképességgel nem rendelkezik, tehát a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül már az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania.
A megyei bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Törvénysértő a megyei bíróságnak az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező és a pert megszüntető végzése. A keresetlevelet ugyanis a felszámolás alatt álló felperes terjesztette elő, a per felperese tehát nem a felszámolóbizottság, hanem a vállalkozás. így szükségtelen volt vizsgálni azt, hogy a felszámolóbizottságnak van-e perbeli jogképessége.
A 20/1978. (IX. 5.) PM számú rendelet 24. §-ának (2) bekezdése szerint a 4/1972. (I. 29.) PM számú rendelet és a 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet alapján, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vonatkozásában az 1977. évi 9. számú tvr. hatályba lépése óta megkezdett, de még be nem fejezett felszámolásokat e rendelet szerint kell befejezni.
A per adatai szerint a felperes felszámolása 1977. március 25. napja óta tart és a felszámolás megkezdésekor hatályos jogszabályokkal egyezően a 20/1978. (IX. 5.) PM számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet képviseletét a felszámolóbizottság látja el. A felszámolóbizottság tehát a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet képviselője és e minőségében a közös vállalkozás követelésének behajtása végett pert indíthat. A fentiek értelmében a per megszüntetésének nem volt helye, és a másodfokú bíróságnak az első fokú ítéletet érdemben kellett volna felülbírálnia. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a törvénysértő másodfokú végzést hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. G. törv. III. 30 233/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás