GK BH 1980/304
GK BH 1980/304
1980.12.01.
Külföldi választottbírósági határozat a magyar bíróságot nem köti, de bizonyítékként figyelembe vehető [Pp. 163. § (1) bek., 199. §, 360–364. §-ok; 37/1964. (Kk. É. 25.) KkM sz. ut. XII. fej.].
A felperes megbízásából az I. r. alperes szállítmányozó 1975. augusztus 1-én külföldi kikötőben bálákban cellulózt adott fel belföldi vasúti rendeltetési állomásra. A rendeltetési állomáson augusztus 8-án felvett vasúti kárjegyzőkönyv adatai szerint a küldeményből 16 bála hiányzott. Ezért a felperes keresetében 60 407 Ft megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest.
Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte, mert a 37/1964. (KkÉ 25.) KkM sz. utasításban foglalt kötelezettségének eleget tett, és a külföldi szállítmányozó is vétlen. A későbbiek során bejelentette, hogy a külföldi szállítmányozó ellen pert tett folyamatba.
Az elsőfokú bíróság a felek kérelmére az eljárást szüneteltette, illetve a tárgyalást felfüggesztette, később a felperes a per folytatását kérte arra hivatkozva, hogy a választottbírósági eljárás időközben befejeződött. Mivel a választottbírósági ítélet megállapítása szerint a feladáskor a vasút darabszámlálást végzett és így a hiányért felel, a felperes az 1978. május 19-én érkezett beadványában a keresetét a Magyar Államvasutakra kiterjesztette és annak II. r. alperesként történő perbevonását kérte. A perbevonás megtörtént.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperest a keresetben követelt összeg megfizetésére kötelezte, az I. r. alperes ellen pedig a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a bíróság a választottbírósági határozat alapján megállapította a II. r. alperes kártérítési kötelezettségét.
A II. r. alperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és az ellene irányuló kereset elutasítását kérte, mert a felperes követelése az SZMGSZ 30. cikkének 1. §-ában foglaltakra figyelemmel elévült. A II. r. alperes igazolást csatolt arra vonatkozóan, hogy belső adminisztrációs késedelem miatt a jogi képviselője a bírósági tárgyalásokra szóló idézéseket nem kapta meg.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében hangsúlyozta, hogy a II. r. alperes a peren kívüli felszólamlását arra hivatkozással utasította el, hogy a küldemény feladásakor darabszámlálást nem végzett. A fuvarlevélen a hivatalos darabszámlálásra vonatkozó rovatot áthúzták. Ez a tény megtévesztette a felperest és ezért a felszólamlás elutasítása után a Magyar Államvasutakkal szemben igényt nem érvényesített, a választottbírósági ítélet meghozatala után azonban késedelem nélkül terjesztette ki keresetét a II. r. alperesre. A felperes tehát a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel menthető okból nem tudta érvényesíteni a követelését az elévülési időn belül a II. r. alperessel szemben.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság foglalkozott az elévülés kérdésével és megállapította, hogy a felperesnek a II. r. alperessel szemben támasztott kereseti követelése elévült. Ilyen megállapítás után a II. r. alperes ellen indított keresetet a Ptk. 325. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján el kellett volna utasítani.
Az elsőfokú bíróság csak a választottbírósági ítéletre hivatkozott a II. r. alperes marasztalásánál. Ez helytelen eljárás. A külföldi választottbírósági határozat a magyar bíróságot nem köti, a Pp.-ben szabályozott választottbírósági eljárás és az annak során hozott ítélet hatálya csak a belföldön lefolytatott ilyen eljárásra vonatkozik. Ez világosan kitűnik a Pp. XXIV. fejezetében foglalt rendelkezésekből. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a bíróság a külföldi választottbíróság ítéletét mint bizonyítékot figyelembe vegye, de csak a magyar bizonyítási eljárási szabályoknak megfelelően és a belföldi jog megfelelő alkalmazásával [Pp. 163. § (1) bek., 199. §]. Ebből következik, hogy az ítélet indokolásában nem elég csupán a külföldi választottbíroság ítéletére hivatkozni. Az elsőfokú bíróság tehát az ügy elbírálásánál a megalapozott döntéshez szükséges körülményeket nem vizsgálta meg, a tényállást kellően nem derítette fel, a bizonyítékokat megfelelően nem értékelte. Emiatt a per újabb tárgyalására van szükség. Ennek során az I. r. alperes elleni kereset elbírálásánál azt kell vizsgálni, hogy az I. r. alperes a Nemzetközi szállítmányozás feltételeiről szóló 37/1964. ( KkÉ 25.) KkM sz. utasítás XII. fejezetében foglalt kötelezettségének eleget tett-e. Természetesen a választottbírósági ítéletben foglaltak figyelembe vehetők, ezt azonban – a már említett KkM utasítás szem előtt tartása mellett – meg kell indokolni.
A per újabb tárgyalásánál vizsgálni kell azt is, hogy a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése alkalmazható-e. Az ezzel kapcsolatos bizonyításnál jelentős, hogy a II. r. alperesnek milyen szerepe volt a fuvarlevél vonatkozó részének áthúzásában, s ez a körülmény mennyiben akadályozta a felperest kereseti követelésének az elévülési időn belül történő érvényesítésében.
A bizonyítás eredményéhez képest kell a kereset tárgyában ismét határozni.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (2)–(4) bekezdése értelmében az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. ( Legf. Bír. Gf. IV. 31 653/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás