GK BH 1980/305
GK BH 1980/305
1980.12.01.
Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a bíróság a szakvélemény érdemi észrevételezésére, illetve a véleményre vonatkozó kérdések feltevésére nem ad megfelelő határidőt [Pp. 182. § (2) bek.].
A felperes megrendelő és az I. r. alperes szállító között létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a II. r. alperes 1977. november 16-án összesen 483,61 q fémzárolt burgonya-vetőgumót szállított közvetlenül a felperesnek, aki azt minőségi kifogás nélkül átvette, majd tárolta. Az 1978. március 29-én kitárolt vetőgumót a felperes 17 ha-on 1978. április 5-e és 8-a között elültette. Az 1978. május 26-án megtartott határszemlén a felek, az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás, valamint a helyi szakigazgatási szerv közreműködésével készült közös jegyzőkönyvben megállapították, hogy az elültetett 463 q vetőgumó 63%-a a talajban elrothadt, 18%-a csenevésznövény és 11%-a hozott egészséges hajtást, végül 8%-os mértékben tőhiányt lehetett megállapítani. A felperes a járási hivatal mezőgazdasági osztályának javaslata alapján az egész területet kiszántatta és helyette silókukoricát vetett el. A felperes a keresetében az ily módon keletkezett 915 311 Ft kára megtérítésére kérte kötelezni az I. r. alperest. Utóbb a keresetét 481 018 Ft-ra és kamataira leszállította.
Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte és perbehívta szállítóját. Vitatta, hogy a felperes megfelelően tárolta a vetőgumót, azt állította, hogy hibátlan minőségben, fémzárolt terményt szállított, amelynek utóbb bekövetkezett romlása a felperes érdekkörében, a tárolás és az elültetés során jelentkező okokra, így pl. a rossz időjárásra vezethető vissza.
A szállító mezőgazdasági termelőszövetkezet az I. r. alperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozott, majd az utóbbi visszkeresete folytán II. r. alperesként vett részt a perben.
A II. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az OVEF a szántóföldi szemléken megfelelőnek minősítette a veteményt és az 1978. február hónapban elvégzett hajtásvizsgálat 97%-os hajtásképességet igazolt. Előadta azt is, hogy a felperes részéről nem történt minőségi kifogásolás. A felperes maga okozta a kárát azzal, hogy a csávázást elmulasztotta és a vetőgumót nem megfelelő talajba ültette. Az említett közös jegyzőkönyv megállapításait nem fogadta el.
Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott le, ennek során szakvéleményt szerzett be, majd a II. r. alperest közvetlenül a felperes javára 464 822,05 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította. Az ítélet indokolása utal a beszerzett szakvéleményre, amely szerint a II. r. alperes a betakarításkor megsérült vetőgumók ún. „bepárásítását” nem végezte el, mert a tárolótérbe hideg levegőt fúvatott be s így az előírt 15-18 °C fok helyett csak 10 °C fok hőmérsékletet biztosított, ez pedig a bepárásodás folyamatát akadályozta. A bepárásodás elmaradásának következménye az, hogy a vetőgumók még a II. r. alperesnél Erwinia baktériummal és fuzáriummal fertőződtek, amelyek a kiültetés után hajtásbénulást okoztak. A felperes terhére tárolási hiba vagy az agrotechnikai szabályok megsértése nem volt megállapítható. A felperessel szemben a vele közvetlen jogviszonyban álló I. r. alperes tartozik helytállni, célszerűségi okokból azonban helyette közvetlenül a II. r. alperest kellett a felperes javára a szakértő által megállapított összegű kártérítés megfizetésére kötelezni. Az ezt meghaladó kereset viszont az összegszerűségben is helyesnek elfogadott szakértői vélemény szerint alaptalan.
Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett. Álláspontja szerint jogszabályt sértett az elsőfokú bíróság, mert az I. r. alperessel szemben nem hozott döntést. Sérelmes, hogy az elsőfokú bíróság nem adott lehetőséget a szakvélemény írásbeli észrevételezésére és elfogadta ítélkezése alapjául a tárgyaláson szóban feltett kérdésekre a szakértő által adott nem megfelelő válaszokat. A szakvélemény egyébként több okból kifogásolható. A hiányos kelés okait vizsgálva nem adott választ arra, hogy a vetőgumót két esetben ért stresszhatás milyen következményekkel járt. Téves az a megállapítása, hogy a vetőgumó a beszedéstől a fémzárolásig megromlott. Ellentétben a szakértő megállapításával, a hajtásképesség vizsgálatához szükséges mintát nem a szántóföldi kiszedéskor, hanem a fémzárolás előtt, a halmos előtárolóból – 1977. október 14-én – vették. Ez a minta az 1978. február 3-án kelt – a fellebbezéshez csatolt – vizsgálati bizonyítvány szerint 97%-os hajtásképességű volt. Nincs alátámasztva a szakértőnek az a megállapítása sem, hogy a tároláskor hideg levegőt fúvattak be, és emiatt nem ment végbe a párásodás folyamata. Valójában 30 °C fok-os külső hőmérsékletű, tehát meleg levegő befúvatása történt. Ismét rámutatott arra, hogy a felperes minőségi kifogásolás nélkül vette át az árut, tehát szerinte is szerződésszerű szállítás történt. Vitatta a felperes tárolásával és a kiültetéssel kapcsolatban tett szakértői megállapítások helyességét is és szükség esetén a szakvélemény felülbírálásának az elrendelését kérte.
A fellebbezés alapos.
Helytálló az a fellebbezési kifogás, hogy a szakvélemény észrevételezésére az elsőfokú bíróság a II. r. alperes részére nem adott kellő időt. A per adataiból ugyanis megállapítható, hogy a II. r. alperes az 1978. október 11-én kelt szakvéleményt néhány nappal az 1978. október 17-i tárgyalás előtt kapta meg. Ennek folytán a szakvélemény érdemi észrevételezésének kimunkálásához megfelelő idő valóban nem állt a II. r. alperes rendelkezésére, így a Pp. 182. §-ának (2) bekezdésén alapuló jogával sem élhetett megfelelően. Ezért az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban lényeges eljárási szabályt sértett meg.
A szakértő a II. r. alperes tevékenységével kapcsolatos megállapításait egy másik perben becsatolt iratra alapította, anélkül azonban, hogy azt a szakvélemény mellékleteként benyújtotta, illetve az említett per számát és egyéb adatait megjelölte volna. Ily módon nem állt rendelkezésre konkrét adat a II. r. alperesnél bekövetkezett stresszhatás következményeire, a gépi betakarítás során előállt mechanikai sérülésekre, ezek mértéke, a bepárásodás elmaradására és a hideg levegő befúvatására nézve. Az elsőfokú bíróságnak gondoskodni kellett volna arról, hogy az említett per adatait a jelen per anyagává tegye és azt a felek előtt ismertesse. Ennek elmulasztásával az elsőfokú bíróság e tekintetben is lényeges eljárási szabálysértést követett el. Emiatt a szakvélemény a II. r. alperest terhelő megállapításai szempontjából aggályos és az ítélet kellő alapja nem lehet.
Megalapozatlan az első fokú ítéletnek a szakvéleményen alapuló az a megállapítása is, hogy a felperes terhére a minőségi vizsgálat és a tárolás terén mulasztás nem állapítható meg. Arra ugyanis nincs megfelelő adat, hogy a felperesnél november és december hónapban milyenek voltak a tárolás körülményei, mert a hőmérőzésről csak 1978. január 1-től kezdődően vezettek nyilvántartást. Szállítói késedelem hiányában pedig az a körülmény, hogy a felperes az átvételkor – a fagyveszélyre tekintettel – az átválogatás nem végezte el, az ő terhére esik, vagyis az ennek elmaradásából eredő következményeket viselnie kell. Az sincs megállapítva, hogy a kitároláskor a burgonya átválogatása megfelelően történt-e. A megjelölt kérdések tekintetében tehát a tényállás nem kellően tisztázott.
Indokolt az a kifogás is, hogy az első fokú ítélet nem tartalmaz rendelkezést az I. r. alperessel szemben. A felperes által az I. r. alperes ellen előterjesztett kereset tárgyában dönteni kellett volna attól függetlenül, hogy az elsőfokú bíróság a II. r. alperest közvetlenül a felperes javára marasztalta.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel az első fokú ítélet részben a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárás lényeges szabályainak megsértése, részben pedig a 252. §-ának (3) bekezdése alapján a bizonyítás nagy terjedelmű kiegészítésének szükségessége miatt hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. III. 32 001/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás