BK BH 1980/315
BK BH 1980/315
1980.12.01.
Törvénysértő a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés, ha a bíróság az egyéniesítés figyelmen kívül hagyásával, valamint a jövedelmi és személyi viszonyok szem előtt tartása nélkül valamennyi terhelttel szemben azonosan, a törvényben foglalt legalacsonyabb összegben határozza meg az egy napi tételnek megfelelő összeget [Btk. 51. § (2) be., 83. §, 310. § (1) bek.].
A járásbíróság mindhárom terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett adócsalás vétségében állapította meg és ezért az I. r. terheltet 120 napi tétel; a II. r. terheltet 100 napi tétel és a III. r. terheltet 80 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét mindhárom terhelt tekintetében 50 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt kárszakértő, havi 2850 forint a fizetése, feleségének 2500 forint a havi keresete, két kiskorú gyermekük eltartásáról gondoskodnak, családi ház és személygépkocsi vagyonnal rendelkeznek, havi 1180 forint OTP-kölcsöntörlesztést fizetnek, ezenkívül havi 500 forinttal rendszeresen hozzájárulnak a terhelt apósa tartásához.
A II. r. terhelt tűzrendészeti és munkavédelmi előadó, havi keresete 3895 forint, míg a felesége 2500 forint havi keresettel rendelkezik, egy kiskorú gyermekük eltartásáról gondoskodnak, félkész családi ház és személygépkocsi vagyonuk van, havi 780 forint OTP-kölcsöntörlesztést fizetnek.
A III. terhelt boltvezető helyettes az ÁFÉSZ alkalmazásában, havi átlagkeresete 6013 forint, házastársa havi keresete 5400 forint, két kiskorú gyermekük tartásáról gondoskodnak, családi ház és személygépkocsi vagyonuk van, havi 450 forint OTP-kölcsöntörlesztést fizetnek.
A III. r. terhelt az ingatlanából eladott 340 négyszögöl szántóterületet, az I. r. és a II. r. terheltnek, négyszögölenként 400 forintért, összesen 136 000 forintért, de a megyei illetékhivatalhoz benyújtott szerződésben az I. r. terhelt kezdeményezésére a vagyonátruházási illeték csökkentése érdekében a négyszögölenkénti 400 forintos vételár helyett négyszögölenként 130 forint, összesen 44 200 forint vételárat tüntettek fel.
Az I. r. és a II. r. terheltnek a valóságos vételár után 23 120 forint illetéket kellett volna fizetni, ezzel szemben az általuk megjelölt vételár után csak 7214 forintot fizettek, így az illetékből származó állami bevételt összesen 15 906 forinttal csökkentették.
A járásbíróság és a megyei bíróság ítéletének a pénzbüntetés egy napi tételének összegét meghatározó rendelkezése ellen mindhárom terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 83. §-ában foglaltak értelmében a büntetést – céljának (37. §) szem előtt tartásával – a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.
Azokban az esetekben, amikor a törvény Különös Része a bűncselekményre kiszabható büntetést vagylagosan szabadságvesztésben, javító-nevelő munkában vagy pénzbüntetésben határozza meg, a büntetéskiszabás elveinek figyelembevételével elsősorban az alkalmazandó büntetési nem kérdésében kell állást foglalni. Azok az enyhítő körülmények tehát, amelyek a bíróságot döntően a pénzbüntetés alkalmazására késztették, a pénzbüntetés kiszabása során általában már csak korlátozott súllyal érvényesülhetnek.
A Btk. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek a számát és az elkövető jövedelmi és személyi viszonyaihoz mérten az egy napi tételnek megfelelő összeget. A napi tételek száma elsősorban a bűncselekmény súlyát juttatja kifejezésre, míg az egy napi tételnek megfelelő forintösszeg az elkövető jövedelmi és személyi viszonyaihoz igazodik. Ennek meghatározásánál figyelembe kell venni egyrészt a bevételeket (munkabér, vagyonból származó haszon és egyéb jövedelem), másrészt a létfenntartási költségeket, valamint a jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló tartási stb. költségeket.
A törvény a napi tétel alsó határát olyan összegben (50 forintban) rögzíti, hogy a pénzbüntetés a legkisebb keresetű elkövető esetében is alkalmazható legyen, anélkül, hogy túlságosan alacsony volta ellentétben állna a büntetés joghátrány jellegével.
A fentiekben kifejtetteken kívül az olyan bűncselekmények esetében, amelyeknek szabálysértési alakzata is van, ezt a körülményt ugyancsak figyelembe kell venni a büntetőjog és szabálysértési joghátrány közötti különbségtétel érvényre juttatása érdekében.
Az adott esetben azonban a bíróság a büntetés kiszabása során ezeknek az elveknek nem mindenben tett eleget. A napi tételek számának meghatározásánál helyesen juttatta kifejezésre a cselekmények tárgyi súlyát és az elkövetői magatartások közötti különbözőséget, de a napi tételek összegének mindhárom terhelt esetében egyöntetűen a minimális összegben megállapítása törvényt sértett.
A terheltek egyike sem tekinthető „legkisebb keresetű elkövetőnek”, egyiküket sem terheli a szokásostól eltérő mérvű kötelezettség, így a napi tételeknek a legalacsonyabb összegben történő meghatározása mindhárom terhelt tekintetében törvénysértő. Törvénysértő ezenkívül a III. r. terhelt tekintetében a napi tétel összegének a terhelttársaival azonos mértékben történő meghatározása azért is, mert nem tükrözi azt a jelentős jövedelmi különbséget, amely javára megállapítható volt, így az egyéniesítés hiánya a büntetés hatékonyságát teszi kétségessé.
Ezeken kívül a terheltek esetében a napi tétel összegének ilyen alacsonyan történt meghatározása nem juttatja kellően kifejezésre a szabálysértési és a büntető joghátrány közötti különbözőséget sem.
Mindezekre tekintettel a terheltek bűnösségi fokának különbözőségét is figyelembe véve s ahhoz viszonyítottan is arányosítva, a Legfelsőbb Bíróság a törvényben előírt büntetési céloknak és büntetéskiszabási elveknek megfelelően a napi tétel összegét az I. r. terhelt esetében 70 forintban, a II. r. terhelt esetében 80 forintban, míg a III. r. terhelt esetében 100 forintban állapította meg. (B. törv. I. 278/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás