• Tartalom

BK BH 1980/323

BK BH 1980/323

1980.12.01.
Nem a garázdaság bűncselekménye, hanem annak szabálysértése valósul meg, ha a kihívóan közösségellenes magatartás nem tekinthető erőszakos jellegűnek [Btk. 271. § (1) bek.; Sztv. 93. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki garázdaság vétségében és ezért őt – mint visszaesőt – 15%-os bércsökkenés mellett letöltendő 10 hónapi javító-nevelő munkára ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az italboltban az erősen ittas terhelt kiszolgálását megtagadták. Később a terhelt a szomszédos élelmiszerüzletben palackos italt vásárolt, azzal visszament az italboltba és kérte, hogy nyissák fel az üveget, de kérését a boltvezető megtagadta.
A terhelt eltávozott az italboltból, letörte a borosüveg nyakát, majd visszament az italboltba és poharat kért, a boltvezető azonban ennek a kérésnek a teljesítését is megtagadta. Visszautasítása miatt az indulatos terhelt káromkodni kezdett, az őt rendre utasító személyt szidalmakkal illette és egyidejűleg, a kezében tartott és itallal töltött borosüveget a kövezett padlóhoz vágta. A terhelt cselekménye az italboltban tartózkodó 10-15 személy megbotránkozását és riadalmát váltotta ki.
A terhelt javára a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 271. §-ának (1) bekezdése szerint – amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – a garázdaság vétségét követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.
A Büntető Törvénykönyvnek ez a rendelkezése az Btk. 219. §-ának (1) bekezdéséhez képest jelentősen szűkítette a garázdaság alapesetének megállapíthatóságát, mert a nyilvánvaló közösségellenesség mellett megköveteli, hogy a magatartás erőszakos legyen. Ez utóbbi tényállási elem hiányában csupán az 1968. évi I. törvénynek (Sztv.) az 1979. évi 10. sz. tvr. 21. §-a (1) bekezdésével módosított 93. §-a (1) bekezdésében foglalt garázdaság szabálysértése valósul meg.
Ehhez képest a kihívóan közösségellenes magatartás bűncselekményként avagy szabálysértésként minősülését az határolja el, hogy az elkövető alkalmazott-e személy elleni vagy dolog elleni erőszakot.
A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata egységes abban, hogy az italboltban a hangos káromkodás nem olyan közösségellenes magatartás, amelyet garázdaság bűncselekményeként lehetne értékelni. A jogszabály tartalmi változása ellenére ez az álláspont változatlan érvényűnek tekinthető a hasonló kocsmai magatartások megítélésénél.
A terheltnek az a cselekménye azonban, hogy káromkodás közepette a tulajdonában levő borosüveget földhöz vágta, kihívóan közösségellenes tevékenységnek tekintendő, ugyanakkor azonban ezt az elkövetési mozzanatot nem lehet a bűncselekmény megvalósulásához szükséges erőszakos magatartásként is értékelni, figyelemmel arra is, hogy a magatartás elsődlegesen az ittas terhelt indulatától fűtött olyan tevékenység volt, amely a saját vagyoni érdekkörében jelentéktelen vagyoni kárt okozott, s ezenfelül a terhelt cselekménye a jelenlevők testi épségét egyáltalán nem veszélyeztette. Az erőszakos magatartás – mint tényállási elem – hiányára tekintettel pedig a terhelt magatartása a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésébe ütköző garázdaság vétségének nem minősíthető.
A megvalósult kihívóan közösségellenes magatartásra és annak a megbotránkoztatás felkeltésére objektíve alkalmas jellegére figyelemmel a terhelt cselekménye az 1968. évi I. törvénynek (Sztv.) – az 1979. évi 10. számú törvényerejű rendelet 21. §-a (1) bekezdésével módosított – 93. §-a (1) bekezdésébe felvett garázdaság szabálysértését valósítja meg.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete a terhelt bűnösségét megállapító és a büntetést kiszabó részében törvénysértő, ezért az ítélet említett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, a terheltet a garázdaság vétsége miatt ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette, egyidejűleg megállapította, hogy a terhelt magatartása megvalósítja a garázdaság szabálysértését és emiatt vele szemben 2000 forint pénzbírságot szabott ki. (B. törv. IV. 64/1980. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére