BK BH 1980/326
BK BH 1980/326
1980.12.01.
Ugyanabban az eljárásban elbírált, lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértések értékegybefoglalás folytán törvényi egységet alkotnak, ha
az összesített érték alapján bűncselekményként minősülnek;
nem áll fenn olyan körülmény, amely a szabálysértési cselekményt –a Btk. 316. §-ának (2) bekezdése alapján – vétséggé minősítené;
a törvényi egység egyéb formáinak megállapítására sincs törvényes alap [Btk. 316. §; Btké. 28. § (1) bek. g) pont és (2) bek. d) pont; Sztv. 105. § (1) bek. a) pont és (3) bek.].
A városi bíróság az I. r. terheltet 2 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt halmazati büntetésül – végrehajtásban 3 évi próbaidőre felfüggesztett – 7 hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a terhelt 3 rb. lopás szabálysértését is elkövette és ezért 3000 forint pénzbírsággal is sújtotta;
a II. r. terhelt bűnösségét 2 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettében állapította meg, és halmazati büntetésül – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – 7 hónapi szabadságvesztésre és 1000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
1. A két terhelt elhatározta, hogy egy 250 cm3-es motorkerékpárt lopnak s annak alkatrészeivel üzemképes állapotba helyezik az I. r. terhelt motorkerékpárját. Megállapodásuknak megfelelően a város belterületén Cs. J. sértett mintegy 16 000 forint értékű motorkerékpárját az utcai parkolóhelyről elvitték és egy közeli erdőben arról különböző alkatrészeket leszereltek, majd a megcsonkított motorkerékpárt elhagyták.
2. A két terhelt – használat céljából – egy ház elöl elvitte P. B.-né sértett 6000 forint értékű motorkerékpárját, azzal motoroztak, majd a motorkerékpárt elhagyták, s az üzemképes állapotban került vissza a sértetthez.
3. Az I. r. terhelt a lakóházak lépcsőházaiból két alkalommal is kerékpárt lopott: O. M. sértett 1000 forint értékű kerékpárját, majd F. Z. sértett 800 forint értékű kerékpárját, végül B. J. sértettnek a lakóháza lépcsőházában tárolt motorkerékpárjáról 700 forint értékben szerelt le és tulajdonított el különböző alkatrészeket.
A terheltek terhére a cselekmény minősítése, valamint a büntetést kiszabó rendelkezések miatt emelt törvényességi óvás alapos.
I. Az elsőfokú bíróság a két terheltnek az 1. és 2. alatt jelzett közös cselekményeit 2 rb. lopás bűntettének, míg ezt meghaladóan az I. r. terheltnek F. Z., O. M. és B. J. sértettek sérelmére elkövetett cselekményeit (3. alatti) az Sztv.-nek az 1979. évi 10. számú tvr. 30. §-ával módosított 105. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti 3 rb. tulajdon elleni szabálysértésnek minősítette.
A cselekmények minősítésére vonatkozó rendelkezés törvénysértő.
A tényállás szerint a terheltek P. B.-né sértett motorkerékpárját azért vették el (tényállás 2. pontja), hogy azt használják, s a cselekmény célzatára tekintettel ez a magatartás nem a 1961. évi V. törvény 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző lopásnak, hanem a Btk. 327. §-ának (1) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele vétségének minősül.
Ugyanakkor a terheltek által Cs. J. sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény (tényállás 1. pontja) a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdésének a) pontja szerinti társtettesként elkövetett lopás bűntettét valósítja meg.
II. Az elsőfokú bíróság a tényállás 3. pontjával kapcsolatban az 1979. évi 5. számú tvr. (Btké.) 28. §-a (2) bekezdése d) pontjának figyelmen kívül hagyásával minősítette az I. r. terheltnek a F. Z., O. M. és B. J. sértettek sérelmére – egyébként 6000 forintot el nem érő, de összességében ezt meghaladó értékre – elkövetett lopásait 3 rb. tulajdon elleni szabálysértésnek.
A Btké. említett rendelkezése kimondja, hogy nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg, ha ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke értékegybefoglalás folytán a szabálysértési értékhatárt – lopás esetében az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott 1000 forintot – meghaladja.
A több tulajdon elleni szabálysértés együttes elbírálása esetére vonatkozó értékegybefoglalás – a helyes jogértelmezés szerint – törvényi egység megállapítását eredményezi, és az egynemű cselekmények az összesített érték szerint minősülnek vétségnek, illetőleg bűntettnek. Minthogy mindhárom szabálysértési cselekmény lopás, egyik cselekmény tekintetében sem áll fenn olyan körülmény, amely a cselekményt a Btk. 316. §-ának (2) bekezdése szerinti vétséggé minősítené és a törvényi egység egyéb formájának (folytatólagosság, üzletszerűség) a megállapítására sincs törvényes alap: az I. r. terhelt cselekményeinek helyes minősítése az összesített 2500 forint elkövetési érték folytán: 1 rb., a Btk. 316. §-ának (3) bekezdése szerint büntetendő kisebb értékre elkövetett lopás vétsége.
III. Alapos a törvényességi óvás a terheltekkel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztő, valamint pénzmellékbüntetést alkalmazó rendelkezéseit támadó részében is.
A Legfelsőbb Bíróság V. sz. Büntető Elvi Döntése nyomatékkal hangsúlyozza: a bíróságoknak a büntetés végrehajtása felfüggeszthetősége mérlegelésekor – az elkövető személyi körülményeinek értékelése és az elkövetett bűncselekmény jellegének és súlyának mérlegelése mellett – behatóan kell vizsgálnia azt is, hogy a felfüggesztés összhangban áll-e a büntetés céljával, szolgálja-e az elkövető megjavítása mellett a társadalom védelme érdekét és nem áll-e ellentétben az általános megelőzés követelményével.
Az elsőfokú bíróság a helyes mértékben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése során szem elöl tévesztette a terheltek által megvalósított bűncselekmények jelentős tárgyi súlyát és az elkövetés gátlástalan voltát.
Az ügyben elbírált körülmények szerint mindkét terhelt közterületen levő járműre vonatkozóan követte el a bűncselekményt.
Ezeknek a cselekményeknek a tárgyi veszélyességét a megelőzés, illetve az elkövetők személyének felderítési nehézségei teszik számottevővé. Az ilyen sorozatos cselekmények elkövetőivel szemben a büntetés céljának elérése érdekében általában a törvény szigorát érvényre juttató büntetés kiszabása indokolt. Az értékelt bűnösségi körülmények figyelembe vétele mellett sincs mód a terheltekre kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztésére.
A Btk. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek és megfelelő keresete vagy jövedelme van, pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a cselekményt haszonszerzés végett követte el.
Az I. r. terhelt havi 2500 forint összeget kitevő átlagjövedelemmel rendelkezik, a II. r. terhelt a közelmúltban súlyos közlekedési balesetet szenvedett, és a sérüléseinek lassú gyógyulása miatt még jelenleg is táppénzes állományban van.
Ezekre a körülményekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta a törvényességi óvást abban a tekintetben is, hogy a terheltek nem rendelkeznek olyan megfelelő keresettel, illetve vagyonnal, amely velük szemben a pénzmellékbüntetés alkalmazását lehetővé tenné.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítéletének az I. és II. r. terheltek cselekményeit minősítő és a kiszabott szabadságvesztések végrehajtását felfüggesztő, pénzmellékbüntetéseket kiszabó, továbbá az I. r. terheltet pénzbírsággal sújtó rendelkezései törvénysértőek, ezért a határozat említett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdésének a) pontja szerint minősülő lopás bűntettének, társtettesként elkövetett, a Btk. 327. §-ának (1) bekezdésébe ütköző jármű önkényes elvétele vétségének, továbbá a Btk. 316. §-ának (3) bekezdése szerinti kisebb értékre elkövetett lopás vétségének minősítette;
a II. r. terhelt cselekményét pedig társtettesként elkövetett, a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás bűntettének, valamint társtettesként elkövetett, a Btk. 327. §-ának (1) bekezdésébe ütköző jármű önkényes elvétele vétségének minősítette, és ezért a terhelteket 7-7 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte. (B. törv. IV. 93/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás