BK BH 1980/327
BK BH 1980/327
1980.12.01.
Nem lopást, hanem csalást követ el, aki a sértett nyilvános szórakozóhelyen felejtett ingóságát úgy szerzi meg az őrzési és kezelési kötelezettségét teljesítő alkalmazottól, hogy azt valótlanul magáénak mondja [Btk. 318. § (1) bek., 316. § (1) bek.].
A járásbíróság a vádlottat bűnösnek mondotta ki a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése szerint minősülő kisebb értékre elkövetett lopás vétségében, valamint 5 rb. a Btk. 277. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közokirattal visszaélés vétségében és ezért őt büntetéssel sújtotta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A gépkocsivezető foglalkozású sértett a vádbeli napon az eszpresszóban felejtette a kb. 8000 forint készpénzt és 5 db közokiratot tartalmazó táskáját. Az ugyanott tartózkodó vádlott a felszolgálónak arra a kérdésére, hogy kié a táska, azt a magáénak mondotta, majd erre a felszolgáló a táskát a vádlottnak átadta. A vádlott a táskában levő készpénzt megtartotta, míg a táskát a benne levő közokiratokkal együtt elégette.
A sértett kára nem térült meg.
A megalapozott tényállás alapján a járásbíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a vádlottnak az okiratokkal kapcsolatos cselekményét az anyagi jogszabálynak megfelelően minősítette 5 rb. közokirattal visszaélés vétségének.
Tévedett ellenben a járásbíróság, amikor a vádlott vagyon elleni cselekményét lopás vétségének értékelte.
Az irányadó tényállásból kitűnően a felszolgáló abban a tudatban volt a széken levő táska láttán, hogy azt esetleg valamelyik vendég ottfelejtette. Arra, mint otthagyott dologra nézve ugyanis őt őrzési és bejelentési kötelesség terhelte. Kétségét a vádlott oszlatta el azáltal, hogy arra a kérdésre, kié a táska – felismerve a jogtalan anyagi haszonhoz jutás lehetőségét – ,azt a magáénak vallotta. Ezzel a kijelentéssel a felszolgálót a táska tulajdona tekintetében tévedésbe ejtette, egyben ezáltal jutott a táska birtokába, illetve került az ki a sértett rendelkezése alól, és szenvedett kárt a sértett.
Aki pedig jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, nem lopást, hanem csalást követ el [Btk. 318. § (1) bek.].
A törvényi tényállásból következik, hogy a tévedésbe ejtésnek, illetve tartásnak nem kell szükségképpen a sértett személyére irányulnia, hanem az a sértett érdekében eljáró személyre is vonatkozhat.
Végül kizárja a lopás megállapítását az elvételi cselekmény hiánya is.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét e cselekmény minősítése tekintetében megváltoztatta és azt a Btk. 318. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése szerint minősülő kisebb kárt okozó csalás vétségének minősítette. (Egri Megyei Bíróság Bf. 55/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás