BK BH 1980/330
BK BH 1980/330
1980.12.01.
A tényálláshoz kötöttség elvét sérti, ha a másodfokú bíróság megalapozott első fokú ítélet esetén bizonyítást vesz fel, illetve új ténybeli következtetést alkalmaz [Be. 239. § (1) bek., Btk. 316. § (1) bek., 327. § (1) bek.]
A járásbíróság a terheltet mint többszörös visszaesőt kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt – börtönben végrehajtandó – 10 hónapi szabadságvesztésre, 2000 forint pénzmellékbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt korábban már három ízben szabadságvesztés büntetésekre ítélt terhelt a vádbeli napon kisebb mérvű alkoholos befolyásoltság állapotában szállt a vasútállomáson a főváros felé induló személyvonatra. A vonat egyik peronján tartózkodva felfigyelt arra, hogy a kocsi WC fülkéjében egy versenykerékpár van elhelyezve. Amikor a vonat a legközelebbi vasútállomásra érkezett, a terhelt kivette a kerékpárt, majd az állomásépülettel ellentétes oldalon leszállt a vonatról. Cselekményét azonban a kerékpár tulajdonosa észrevette, leszállt ő is a vonatról és a kerékpárra felülni készülődő terheltet az eltávozásban megakadályozta. A tettenérés folytán a 6000 forint értékű versenykerékpár a tulajdonosához visszakerült.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyaláson bizonyítás felvétele keretében a terheltet kihallgatta, majd az elsőfokú bíróság ítéletének a tényállást azzal egészítette ki, hogy a terhelt a versenykerékpárt nem eltulajdonítás, hanem jogtalan használat céljából vette el, mert azzal kívánt visszautazni.
A másodfokú bírósági határozatban kifejtettek szerint a járásbíróság tévesen vont következtetést a terhelt bűnösségére. A lopás megállapíthatóságának törvényi tényállási eleme, hogy az elvételnek a jogtalan eltulajdonítás célzatával kell párosulnia, a jelen esetben azonban ilyen célzat nem állapítható meg, illetve a felvett bizonyítás eredményeként kizárólag a kerékpár használatára irányuló elkövetői szándék igazolt. Erre alapozva a megyei bíróság a terheltet a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő kisebb értékre elkövetett lopás vétségének a vádja alól a Be. 214. §-a (3) bekezdése a) pontjának I. fordulata alapján – mert a terhelt által elkövetett cselekmény nem bűncselekmény – felmentette, míg a terhére fennmaradó szabálysértést a Be. 216. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásával elbírálta és őt az Sztv.-nek az 1979. évi 10. számú tvr. 32. §-ával módosított 107/A. §-a (1) bekezdésébe ütköző jármű önkényes elvétele szabálysértésének elkövetése miatt 2000 forint pénzbírsággal sújtotta.
A megyei bíróság ítélete ellen a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
A Be. 239. §-ának (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláshoz kötve van, ha az ítélet megalapozott.
A terhelt a büntetőeljárás nyomozati szakában, majd a járásbíróság előtt tett vallomásában teljes ténybeli beismerésben volt, de mindig töretlenül állította, hogy a sértett versenykerékpárját kizárólag annak használata érdekében vette el.
Az elsőfokú bíróság ezt a védekezését alaptalannak találta és az elvétel körülményeinek értékelésével, az ésszerűség és a logika szabályainak megfelelően okszerűen arra vont következtetést, hogy a terhelt nem csupán használni kívánta a kerékpárt, hanem annak elvételekor az eltulajdonítás szándéka vezette.
A fellebbezések csupán a megállapított tényekből levont jogi következtetés elleni támadásra szorítkoztak.
Minthogy az elsőfokú bíróság ítélete nem volt megalapozatlan, a felülbírálat során a Be. 240. §-a szerinti bizonyítás felvételére nem volt törvényes alap.
Egyébként is a terhelt a másodfokú bíróság előtt tett vallomásában csupán a büntető eljárás korábbi szakaszaiban tett vallomásainak a megítélésére szorítkozott, nevezetesen tagadta, hogy eltulajdonítási szándékkal cselekedett s állította, hogy az elvételkor kizárólag a kerékpár használatának a célzata vezette.
A másodfokú bíróság által az eljárási szabályok megsértésével felvett bizonyítás ezért nem szolgáltatott olyan adatokat, amely az elsőfokú bíróság által megállapított eltulajdonítási célzattól eltérő célzat fennállására utalna.
Egyébként is a járásbíróságnak a megállapított tényekből az eltulajdonítási célzatra vont következtetése összhangban áll a logika szabályaival. A terhelt a sértettet nem ismerte, így teljesen életszerűtlen az a terhelti előadás, hogy a versenykerékpárt a használat után vissza kívánta juttatni. A kerékpár elvételének körülményei, s az, hogy azzal nem a vasúton utazás céljával azonos irányban a főváros felé haladt, hanem éppen ellenkezően: ugyancsak az eltulajdonítási szándékra utal, miként a terhelt szavahihetőségét érintő az a körülmény is, hogy a többszörösen büntetett terhelt korábbi ügyeiben is hasonló módon tagadta bűnös szándékának fennállását. (B. törv. IV. 136/1980. sz.)
Helyesbítés
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás