PK BH 1980/338
PK BH 1980/338
1980.12.01.
Gázüzemi létesítmény biztonsági övezetével kapcsolatos kártalanítási igényt előbb államigazgatási úton kell érvényesíteni. A megállapított kártalanítással meg nem elégedő ügyfél a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint a bírósághoz fordulhat [1969. évi VII. tv. 33–34. §; 1/1977. (IV. 6.) NIM sz. r. 65. § (2) bek; 1960. évi III. tv. 46. § (2) bek.].
A perbeli ingatlan a felperes tulajdona. Az ezzel szomszédos ingatlanon gázvezetéket fektették le. A beruházó az alperes jogelődje volt. Minthogy a gázvezeték biztonsági övezete az előírások szerint a felperesek ingatlanának egy részére is kiterjed, az alperes jogelődje megállapodott a felperesekkel az ingatlanukat terhelő, a biztonsági övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelő szolgalmi jog alapításában. A megállapodásban az alperes jogelődje vállalta, hogy megtéríti a felpereseknek a biztonsági övezet létesítése miatt megsemmisített növényzet értékét.
A felperesek a keresetükben a biztonsági övezet, illetve szolgalmi jog létesítése folytán az ingatlanukban bekövetkezett értékveszteség megtérítésére kérték az alperes kötelezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest az I. r. felperes részére 19 653 Ft, a II. r. felperes részére 23 707 Ft fizetésére kötelezte az ingatlanukban bekövetkezett értékveszteség címén.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletnek az értékveszteség megtérítésére kötelező részét helyben hagyta.
A jogerős ítélet ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A gázüzemi létesítmények elhelyezéséhez szükséges szolgalmi jog, illetve az elhelyezéssel kapcsolatos biztonsági övezet létesítését a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény 33–34. §-ai szabályozzák. A törvény végrehajtásáról rendelkező 1/1977. (IV. 6.) NIM számú rendelet 65. §-ának (2) bekezdése szerint a biztonsági övezet létesítésével az ingatlanban esetlegesen okozott károkért, beleértve a művelési ág változásából, az ingatlan értékcsökkenéséből eredő károkat is, a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával pénzbeli kártalanítást kell fizetni. Az ilyen igényeket – a bányaszolgalommal kapcsolatos kártalanítás szabályai szerint – államigazgatási úton kell érvényesíteni [Bt. 46. § (2) bek.]. Az 1960. évi III. tv. (Bt) 46. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szolgalom alapítása és a kártalanítás felöl – megegyezés hiányában – a városi, fővárosi, kerületi tanács v. b. igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetve a járási, megyei városi kerületi hivatal a kisajátítási jogszabályok megfelelő alkalmazásával határoz. A megállapított kártalanítással meg nem elégedő ügyfél a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint a bírósághoz fordulhat.
A felpereseknek tehát a kártalanítási igényüket előbb államigazgatási úton kellett volna érvényesíteniük, csak ezt követően fordulhattak volna a bírósághoz. Ezért a keresetlevelüket a kerületi bíróságnak a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, illetve a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján meg kellett volna szüntetnie. Tévedett azonban a Fővárosi Bíróság is, amidőn az első fokú ítéletet érdemben vizsgálta felül ahelyett, hogy azt a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette volna.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette; a felperesek kérelmét tartalmazó keresetlevelet – az iratokkal együtt – elbírálás végett hatáskörrel és illetékességgel rendelkező államigazgatási szervhez rendelte áttenni. (P. törv. I. 21 309/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás