PK BH 1980/339
PK BH 1980/339
1980.12.01.
A beadvány hiányossága miatti jogkövetkezmények alkalmazása során vizsgálni kell, hogy olyan lényeges alaki vagy tartalmi hiányosságról van-e szó, amely kizárja az eljárás folytatását vagy csupán az indokolás hiányos. Ezért, ha a fellebbezés csupán azt tartalmazza, hogy a támadott határozatot mennyiben kéri megváltoztatni, a fellebbezési kérelem már elbírálható, és nincs helye a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, hanem azt hiányos tartalma szerint kell elbírálni [Pp. 95. § (1) bek., 237. § (1) bek.].
A peres felek között ajándék visszakövetelése iránt folyamatban levő perben az elsőfokú bíróság 1978. október 23-án hozott ítéletet. Ezt a határozatot a felperesi képviselő részére 1978. november 30-án, az alperesi képviselő részére 1978. december 1-én kézbesítették.
A felperes az ítélet ellen 1978. december 13-án fellebbezést nyújtott be, amelyben a következőket írta: „kérem, hogy az első fokú ítéletet megváltoztatni és a keresetemnek helyt adni szíveskedjék azzal, hogy az alperest kötelezze az okozott perköltségek megfizetésére.” Egyben a fellebbezés indokolásának előterjesztésére további 15 nap engedélyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság 1979. március 22. napján kelt végzésével felhívta a felperest, hogy fellebbezésének indokait 8 napon belül – elutasítás terhével – terjessze be.
Ezt a végzést a felperes jogi képviselője 1979. március 28-án vette át és 1979. április 7-én a bírósághoz érkeztetett kérelmében kérte az iratoknak a másodfokú bírósághoz való felterjesztését azzal, hogy ott kívánja a fellebbezés részletes indokait előterjeszteni. A késedelem indokaként arra hivatkozott, hogy az iratokat az elsőfokú bíróság felterjesztette az Igazságügyi Minisztériumhoz, s így nem volt módjában az iratok tanulmányozása, amely pedig a fellebbezés indokainak előterjesztéséhez szükséges. Egyben előadta: „Az első fokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésemet fenntartom, melyet az ítélet rendelkező része és indokolása ellen már a tárgyalás folyamán előterjesztett bizonyítási indítványaimban foglalt és a mellékleteként csatolt bizonyítékokra alapítottam.”
Az elsőfokú bíróság felterjesztette a periratokat a fellebbezés folytán a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság 1979. március 21-én keltezett, valójában április 21-én meghozott végzésével az első fokú ítélet ellen a felperes által előterjesztett fellebbezést hivatalból elutasította, mert a felperes a fellebbezés hiányát határidőben nem pótolta.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 95. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint: ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság azt el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni.
A Pp. 95. §-ának ezek a rendelkezései azonban nem öncélú szabályok és azokat a Polgári Perrendtartás alapelveivel összhangban kell alkalmazni, mert csak így szolgálhatják az eljárásjog alapvető célját: a felmerült jogviták alapos, gyors és igazságos eldöntését.
A beadvány hiányosságait így – jelentőségük vonatkozásában – nem lehet egyenlő súlyúaknak minősíteni. A jogkövetkezmények alkalmazása során arra kell figyelemmel lenni, hogy a beadvány hiányossága milyen jellegű, vagyis olyan lényeges alaki vagy tartalmi hiányossága van-e, amely kizárja az eljárás folytatását, avagy csupán indokolása hiányos.
Ha a fellebbezésnek nevezett beadványból nem tűnik ki, hogy az milyen határozat ellen irányul, és a határozat megváltoztatását mennyiben kéri a fél, úgy valóban helye lehet a beadvány olyan felhívással történő visszaadásának, hogy a hiánypótlás elmaradása esetén a bíróság a fellebbezést elutasítja.
Amennyiben azonban a fél a fellebbezésében megjelöli a fellebbezéssel támadott határozatot, valamint azt is, hogy mennyiben kéri annak megváltoztatását, a fellebbezési kérelem már elbírálható. Ilyen esetben nem lehet helye a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, hanem azt hiányos tartalma szerint kell elbírálni.
Az adott esetben a felperes 19 sorszámú fellebbezésében határozott kérelmet terjesztett elő, amelyben megjelölte, hogy az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset szerint az alperes marasztalását kéri. Ilyen fellebbezési kérelem mellett a fellebbezés érdemben elbírálható volt, hiszen kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelem már az első fokú eljárás során előterjesztett kereseti kérelem szerinti marasztalásra irányult.
Az igaz, hogy a 19 sorszámú fellebbezés indokokat nem tartalmazott, ennek alapján azonban legfeljebb azzal a figyelmeztetéssel lehetett volna a felperest a hiánypótlásra felhívni, hogy a hiánypótlás elmaradása esetén a beadványt a bíróság hiányos tartalma szerint bírálja el. Jogszabályt sértett tehát a másodfokú bíróság, mikor a felperes fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Egyébként iratellenes a másodfokú bíróság végzésének az az indokolása, amely szerint a felperes a hiányokat felhívásra sem pótolta. Az 1979. április 7-én érkezett kérelemben ugyanis a felperes előadta, hogy fellebbezését az első fokú eljárás során már előterjesztett bizonyítékokra és kérelmekre alapítja. Ezzel a felperes – ha nem is részletezve, de – megjelölte fellebbezésének indokait. Így ez okból sem lett volna akadálya az első fokú ítélet érdemi felülvizsgálatának.
Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság törvényességi óvással támadott végzését hatályon kívül helyezte, egyben a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 247. §-ának (2) bekezdése]. (P. törv. V. 21 077/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás