MK BH 1980/358
MK BH 1980/358
1980.12.01.
A munkaügyi bíróság és az általános hatáskörű bíróság között keletkezett hatásköri összeütközés esetében az eljáró bíróság kijelölése kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt [Pp. 45. §].
A felperes a járásbíróságtól 1874 forint jogalap nélkül felvett táppénz és annak járulékai erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen.
A fizetési meghagyásos eljárás – ellentmondás folytán – perré alakult.
A járásbíróság jogerős végzésével az iratokat a munkaügyi bírósághoz tette át azzal, hogy a társadalombiztosítási határozat megtámadása iránti perekben a munkaügyi bíróság jár el.
A munkaügyi bíróság a végzésével hatáskörének és illetékességének hiányát állapította meg, az iratokat pedig – eljáró bíróság kijelölése céljából – a megyei bírósághoz terjesztette fel.
Álláspontja szerint a felperes nem a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott módon, hanem a polgári jognak a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint bírósági fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel érvényesítette az igényét. Minthogy pedig az adott esetben nincs olyan társadalombiztosítási határozat, amely a munkaügyi bíróság előtt – keresettel – megtámadható lenne, a jogvita elbírálására a munkaügyi bíróságnak nincs hatásköre.
A megyei bíróság az eljáró bíróság kijelölése kérdésében hatáskörének hiányát állapította meg és az iratokat – bíróság kijelölése céljából – a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel.
A Legfelsőbb Bíróság az ügyben eljárt bíróságok között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a járásbíróság kijelölésével szüntette meg.
Elöljáróban rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a megyei bíróságnak az eljáró bíróság kijelölése kérdésében elfoglalt álláspontja helytálló.
Az eljáró bíróság kijelölése iránti ügyekben ugyanis a szervezeti módosulás ellenére is változatlan az a korábban kialakult ítélkezési gyakorlat, amely szerint a munkaügyi bíróság és a járásbíróság (kerületi bíróság) között felmerült hatásköri összeütközés esetén a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróságnak kell határoznia. Az eljáró bíróságok kijelölése felöl a megyei (fővárosi) bíróság abban az esetben határoz, ha az összeütközés a területén levő járásbíróságok (kerületi bíróságok), tehát azonos hatáskörű bíróságok között merül fel.
A munkaügyi bíróság azonban eltérő hatáskörű és továbbra is önálló szervezetként működő bíróság. Ezen pedig nem változtat sem az a tény, hogy az általános működése feletti felügyeletet a megyei bíróság elnöke gyakorolja, sem az a körülmény, hogy a határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket a megyei (fővárosi) bíróság bírálja el. Mivel a munkaügyi bíróság és a járásbíróság (kerületi bíróság) között felmerülő hatásköri összeütközés – ehhez képest – nem a megyei (fővárosi) bíróság területén levő járásbíróságok (kerületi bíróságok) között keletkezik, a kijelölés kérdésében változatlanul a Legfelsőbb Bíróság határoz.
A munkaügyi bíróságnak a hatáskör kérdésében elfoglalt álláspontja ugyancsak helytálló.
Nem kétséges ugyanis, hogy a felperes polgári jogi jogcímen, a polgári peren kívüli eljárás rendjén, arra hivatkozva érvényesített igényt az alperessel szemben, hogy az alperesnek névelírás folytán és tartozatlanul 1874 forintot fizetett ki.
Minthogy az ilyen természetű jogvita eldöntése – ideértve annak elbírálását is, hogy a felperes adott igénye társadalombiztosítási jogviszonyból származik-e és ehhez képest közvetlenül bírósági úton fizetési meghagyással, illetve keresettel érvényesíthető-e – a polgári bíróság hatáskörébe tartozik, a Legfelsőbb Bíróság – a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján – eljáró bíróságul a járásbíróságot jelölte ki. (Mpk. II. 10 141/1980/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás