MK BH 1980/359
MK BH 1980/359
1980.12.01.
I. A szabályszerűen meg nem idézett fél távollétében a munkaügyi bíróság előtti eljárásban sincs helye a tárgyalás megtartásának. A tárgyalás csak a szabályszerűen megidézett felek távollétében tartható meg [Pp. 99. § (3) bek., 125. § (1) bek., 135. § (1) bek., 349. § (1) bek., 355. § (1) bek.].
II. Amennyiben a meg nem jelent fél idézése a keresetlevél kikézbesítésével történt és a tértivevény azzal a kézbesítői jelentéssel érkezik vissza, hogy a fél a kézbesítendő iratot „nem kereste”, a 43/1953. (VIII. 20.)MT sz. rendeletben előirt eljárásnak van helye [43/1953. (VIII. 20.) MT sz. r. 6. §, 8. §, 9. §].
A felperes az 1978. október 5-én kelt határozatával az alperest az Mt. 58. §-ának (1) bekezdése alapján 1650 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte, mert a részére kiadott villanyfúró gépet külső szerelési helyen elvesztette és ezt kellő időben nem jelentette. Az alperes e határozat ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, és a munkaügyi döntőbizottság annak helyt adva az alperest mentesítette a kártérítés megfizetése alól.
E határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatása iránt.
A keresetlevél alapján a munkaügyi bíróság tárgyalást tűzött ki, melyre a feleket megidézte. A kitűzött tárgyaláson csak a felperes jelent meg. Az iratoknál levő alperesi tértivevényre vezetett kézbesítői jelentés tanúsága szerint a postai kézbesítő az alperes részére a kézbesítést két ízben sikertelenül kísérelte meg. A megadott címen az alperes nem volt található és az ott hagyott figyelmeztetés ellenére sem jelentkezett a kézbesítendő irat átvétele céljából. A postahivatal azt „nem kereste” jelzéssel a munkaügyi bíróság részére visszaküldte.
A munkaügyi bíróság a tárgyalást megtartotta, a felperes képviselőjét a per érdemére nézve meghallgatta, majd ítéletet hozott, melyben a döntőbizottság határozatát megváltoztatva az alperest 1650 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 349. §-ának (1) bekezdése szerint a XXIII. fejezetben foglalt eltérésekkel a munkaügyi bíróság előtt folyó perekben az I-XIV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A Pp. 355. §-ának (1) bekezdése a szabályszerűen idézett felek távollétében teszi lehetővé a tárgyalás megtartását. Ettől eltérő rendelkezést a Pp. XXIII. fejezete sem tartalmaz, amiből következik, hogy mind az idézés, mind a kézbesítés, valamint a tárgyalás megtarthatósága tekintetében a a Pp. általános szabályai az irányadók.
A Pp. 125. §-ának (1) bekezdése szerint az elnök a kitűzött tárgyalási határnapra a feleket a keresetlevél egyidejű kézbesítése mellett megidézi. A Pp. 135. §-ának (1) bekezdése szerint pedig az elnök a tárgyalás megnyitása után megállapítja, hogy a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e. Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra szabályszerű idézése megtörtént-e. Abban az esetben, ha a tárgyalásra az idézés nem volt szabályszerű, és a fél vagy képviselője ez okból a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalást el kell halasztani.
Az előadottakból kitűnően az alperesnek kiküldött idézés és az ahhoz mellékelt keresetlevél kikézbesítése az alperes részére nem történt meg, azt a postahivatal „nem kereste” jelzéssel küldte vissza. A munkaügyi bíróság ennek ismeretében tévesen bocsátkozott a per érdemi tárgyalásába.
A Pp. 99. §-ának (3) bekezdése értelmében alkalmazandó, a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT számú rendelet 8. §-a szerint, ha a címzett az iratot a postahivatalban a 6. §-ban meghatározott határidő alatt nem veszi át, a postahivatal ennek feljegyzése mellett az iratot a tértivevénnyel együtt visszaküldi a feladónak. A 9. § (1) bekezdése szerint az ekként visszaküldött iratot – a jelen § (2), (3) és (4) bekezdésének eseteit kivéve – a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés szerint pedig a keresetlevélnek a 8. § (1) bekezdése alapján való visszaküldése esetében a bíróság a kézbesítés elmaradásáról és annak okairól a felperest értesíti, a felperes kérelmére az alperes részére ügygondnokot rendel ki és a keresetlevelet ennek kézbesítteti, egyúttal erről az alperest – lakására címzett ajánlott levélben – értesíti.
Minthogy az előadottak szerint a munkaügyi bíróság nem az idézett jogszabályi rendelkezések szerint járt el és a szabályszerűen meg nem idézett alperes távollétében a tárgyalást megtartotta, majd annak alapján a per érdemében döntött, ezzel oly lényeges eljárási szabálysértést valósított meg, hogy szükségessé vált a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróságnak új eljárásra utasítása.
Az új eljárásban újból megkísérelendő az alperes idézése a keresetlevél kikézbesítésével, amennyiben ez az előbbi idézéshez hasonlóan sikertelennek bizonyulna – a 43/1953. (VIII. 20.), MT sz. rendelet idézett előírásainak megfelelően kell eljárni. (Kecskeméti Megyei Bíróság Mf. 20 299/1979/4. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás