BK BH 1980/365
BK BH 1980/365
1980.12.01.
I. Az un. quasi halmazati viszonyban álló elítélések (amikor a terhelt valamennyi bűncselekményt az ügyében legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt követte el) egy elítélésnek tekintendők a visszaesés (többszörös visszaesés) megállapítása szempontjából is [1961. évi V. törvény 137. § 12. és 14. pont].
II. Különös visszaeső esetében az enyhítő rendelkezés alkalmazása az általános feltételekhez képest is csak rendkívüli esetekben kerülhet sor [1961. évi V. törvény 97. § (4) bek., 87. § (2) bek.].
A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki kisebb értékre elkövetett lopás vétségében és őt – mint többszörös visszaesőt – 60 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, s az egy napi tétel összegét 120 forintban határozta meg.
A terheltet a bíróságok korábban az alábbi ügyekben ítélte el:
1. A járásbíróság a terheltet 1977. május 19. napján kelt ítéletével 2 rb. – egy esetben jogtalan behatolás útján elkövetett – lopás bűntette és lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 évi – a végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.
2. A járásbíróság a terheltet az 1977. szeptember 20. napján kelt ítéletében 2 rb. jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette miatt 9 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A terhelt a bűncselekményeket 1977. május 6. és 8. napjain követte el.
A. A járásbíróság az 1977. november 8. napján jogerőre emelkedett ítéletével az 1. és a 2. alatti büntetéseket összbüntetésbe foglalta és az összbüntetés mértékét 1 évi 6 hónapi szabadságvesztésben állapította meg.
3. A kerületi bíróság 1978. február 10. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet zár feltörése útján és visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt 8 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte; a terhelt a bűncselekményt 1977. szeptember 15. napján követte el.
B. A kerületi bíróság 1978. március 23. napján kelt ítéletével az (1) és (2) alatti alapítéletekkel, az A. alatti összbüntetési ítélettel és a 3. alatti alapítélettel kiszabott szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalta és a terhelttel szemben 2 évi szabadságvesztést állapított meg; ezt a büntetést a terhelt 1979. július 9. napján állotta ki.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt 1979. november 11. napján munkahelyéről eltulajdonított egy 1600 forint értékű szőnyeget, amelyet a lakására vitt és ott használt. Az eljárás során a rendőrség a szőnyeget lefoglalta és a sértettnek visszajuttatta.
Az ítélet ellen a terhelt terhére a határozat büntetést kiszabó része és a többszörös visszaeső minőség megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A terheltnek az első ízben történt elítélése a visszaesői, illetve a többszörös visszaesői minőség megállapítása szempontjából nem értékelhető, mert végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre szólt. A további két elítélése (a 2. és 3. alattiak) pedig egymással ún. quasi halmazati viszonyban áll, ezért ezek egy elítélésnek tekintendők. A 1961. évi V. törvény 137. §-ának 14. pontjában írt előfeltételek hiányában ezért a járásbíróság ítélete a terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító részében törvénysértő; a terhelt esetében a 1961. évi V. törvény 137. §-ának 13. pontja szerinti különös visszaesői minőség megállapításának van helye.
A 1961. évi V. törvény 87. §-ának (1) és (2) bekezdése kivételes esetekre biztosítja a büntetési tétel keretének tágítását, lehetőséget nyújtva az egyéniesítésre.
A különös visszaesőkre vonatkozó szigorúbb rendelkezések a bűnelkövetők e kategóriájánál is lehetőséget nyújtanak a büntetés enyhítésére, de az egyébként is kivételes jellegű enyhítésnek a különös visszaesőnél csak különös méltánylást érdemlő esetben van helye; alkalmazására tehát az általános feltételekhez képest is csak igen szűk körben van lehetőség.
A terhelt a szabadulást követő rövid időn belül – alig néhány hónap múlva – újabb bűncselekményt követett el, miközben csak alkalmi munkát végzett. A különös visszaeső terhelt esetében nyomatékos súlyosító körülmény a büntetett előélet, amely az adott esetben azért nem ütközik a kétszeres értékelés tilalmába, mert a terhelt korábban felfüggesztett szabadságvesztésre is el volt ítélve. Ugyanakkor javára az egy kiskorú gyermekes családos állapot, a beismerés és a kár megtérülése értékelhető, de ezek az előbbi bűnösségi körülményekhez viszonyítva súlytalanok.
Ilyen bűnösségi körülmények mellett nincs mód a 1961. évi V. törvény 97. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel a 1961. évi V. törvény 87. §-a (2) bekezdése e) pontjának alkalmazására, ezért a járásbíróság ítélete a büntetést kiszabó részében is törvénysértő.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete a terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító és a büntetést kiszabó részében törvénysértő, ezért az ítélet említett részeit hatályon kívül helyezte és a terheltet a terhére megállapított bűncselekmény miatt – mint különös visszaesőt – a 1961. évi V. törvény 97. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szem előtt tartásával 8 hónapi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. (B. törv. IV. 124/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás