MK BH 1980/37
MK BH 1980/37
1980.12.01.
Ha a balesetet okozó gép az óvórendszabályok előírásainak nem felelt meg, és a dolgozó balesete ezzel összefüggésben következett be, a munkáltatót a társadalombiztosítás szervével szemben fennálló felelőssége alól nem mentesíti az a körülmény, hogy a gépet az illetékes szerv munkavédelmi szempontból megfelelőnek találta, erről minősítő bizonyítványt adott ki, és a munkáltató a gépet a beszerzéskori állapotának megfelelően üzemeltette [1975. évi II. tv. 108. §, ÁBEO 12.06 pont, MK 46. sz.].
N. J., a felperes alkalmazásában álló növényvédő szakmunkás, 1975. augusztus 29-én a gazdaság magtárában a munkatársával OVP–20 jelű magtisztító berendezéssel búzatisztítást végzett. A tisztításnál keletkezett töreket a magtisztító géphez csatlakoztatott CSR–40 jelű önjáró rakodógép felhordó csigái hordták fel a talajon levő törekhalmazból a felszedőgarat segítségével a géppel összekötött szalagra. Az egymással szembeforgó két csigaszerkezet a garatban (vályúban) volt elhelyezve oly módon, hogy a vályúból 15-20 cm-re kinyúltak és felülről nem voltak burkolattal vagy ráccsal takarva.
N. J. a törek szétszóródásának megakadályozása végett a magtisztító berendezés csőcsonkjára egy csőtoldatot helyezett, amely időnként meglazult. Abból a célból, hogy a csőtoldatot megigazítsa, a magtisztító berendezés egyik kerekére ráállt s miközben megfordult, megcsúszott, és a jobb lába a forgásban levő csigák közé került. A csigák kezdő menetei, az ún. farkasfogak elkapták a nadrágja szárát, és a lábával együtt a csigák közé húzták. Az ilyen módon elszenvedett súlyos sérülése miatt a sérült jobb lábát műtéti úton el kellett távolítani.
Az alperes társadalombiztosítási szerv az 1975. évi II. törvény l08. §-a alapján kibocsátott fizetési meghagyással a felperest a baleseti sérült részére kifizetett táppénz, az egészségügyi ellátás költségei, valamint a baleset folytán megállapított nyugdíj nyolcévi összegének átalányban történő megfizetésére kötelezte.
A felperes a keresetében – arra hivatkozva, hogy a balesetet kizárólag a sérült óvórendszabály-sértő munkavégzése okozta – a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte.
A járásbíróság az eljárása során igazságügyi munkavédelmi szakértői véleményt szerzett be. A szakértő megállapításai szerint a sérült többrendbeli óvórendszabály-szegésével közvetlen módon közrehatott a balesetének bekövetkeztében. A felperes terhére a szakértő nem talált óvórendszabály-szegést megállapíthatónak. A sérült óvórendszabály-szegését – egyebek között – abban állapította meg, hogy munkavégzés közben szeszes italt fogyasztott, a javítás – a csőtoldat megigazítása – idejére nem állította le a gépet. A szakértő a véleményében utalt arra is, hogy az illetékes szerv a gép minősítésénél a csigák felső burkolását nem találta indokoltnak. Ennek megfelelően a gyártó vállalat által kiadott gépkönyvhöz mellékelt munkavédelmi minősítő bizonyítványt sem írta elő a csigák felső burkolását.
A járásbíróság az ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Döntése alapjául elfogadta a szakértő véleményét és azt állapította meg, hogy a balesetet a sérült dolgozó sorozatos óvórendszabály-szegése okozta. A sérült rendszeres munkavédelmi és baleset-elhárítási oktatásban részesült, a balesetet megelőző évben a biztonságtechnikai vizsgát is letette. A berendezést a felperes a munkavédelmi minősítő bizonyítvány előírásainak megfelelően üzemeltette, így a felperes részéről óvórendszabály-szegés nem történt, ekként megtérítési kötelezettség sem terheli.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét helyben hagyta. A megyei bíróság álláspontja is az volt, hogy a felperes az előírásoknak megfelelően üzemeltette a balesetet okozó gépi berendezést.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A sérült balesete úgy történt, hogy a jobb lába a rakodógép felülről burkolatlan, forgásban levő csigái közé került.
Az ÁBEO 12.06 pontja szerint minden forgó, mozgó géprészt, alkatrészt, amely a dolgozóra veszélyt jelenthet, burkolni kell, illetve el kell keríteni, vagy más műszaki megoldással biztosítani kell a veszély kiküszöbölését.
Az óvórendszabály rendelkezése értelmében tehát a csigaszerkezetet felülről is burkolni kellett volna. Ha a burkolat teljes értékű lett volna – tehát ha nemcsak oldalt fogta volna körül a csigaszerkezetet, hanem felülről is –, a baleset nem következhetett volna be.
A védőburkolat hiányossága óvórendszabály-mulasztás, a sérült balesete pedig ezzel a óvórendszabály-mulasztással összefüggésben következett be.
A peradatok szerint a szóban forgó típusú rakodógép működésével összefüggésben más gazdaságokban is történtek hasonló lefolyású balesetek. A szakértő véleményéből kitűnően e tapasztalatok alapján az illetékes szerv munkavédelmi szempontból újból minősítette a CSR–40 típusú csigás felszedő-rakodó gépet és úgy határozott, hogy a gép csigáit burkoló kerettel kell ellátni. Ezek után a gépet értékesítő kereskedelmi vállalat értesítette a szóban levő berendezések üzemeltetőit, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg, mert a „a berendezés jelenlegi állapotában történő üzemeltetése balesetveszélyes, átalakításának elhanyagolása súlyos következményekkel járhat”.
Az utóbb elrendelt munkavédelmi intézkedés még fokozottabban alátámasztja azt a megállapítást, hogy a szóban levő csigaszerkezet burkolása balesetvédelmi szempontból nem volt megfelelő és nem felelt meg az óvórendszabály előírásainak sem.
A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 46. számú állásfoglalásában kifejtettek szerint a óvórendszabály elmulasztása objektív jellegű, és megvalósul, ha a munkáltató a balesetelháritó óvórendszabályt nem tartotta meg. Ha ennek folytán – ezzel okozati összefüggésben – üzemi baleset történt, nincs jelentősége a munkáltató megtérítési kötelezettsége szempontjából annak, hogy a sérült is óvórendszabályt sértett és ilyen módon közrehatott a balesete következtében.
Az előzőekből következik az a körülmény, hogy a géphez kiadott munkavédelmi minősítő bizonyítvány a csigák felső burkolását nem írta elő, az óvórendszabályhoz fűződő, a társadalombiztosítás szervével szembeni következmények alól – az óvórendszabály elmulasztásának objektív jellege folytán – a felperest nem mentesíti.
Minthogy az 1975. évi II. törvény 108. §-a értelmében a munkáltató óvórendszabály-szegése – ha a baleset ezzel összefüggésben következett be – maga után vonja a munkáltatónak a társadalombiztosítási szervvel szembeni megtérítési kötelezettségét, törvénysértő a járásbíróság ítélete, amelyben a felperes keresetének helyt adva a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte, és törvénysértő a megyei bíróság ezt helyben hagyó ítélete is. (M. törv. I. 10 036/1979/3. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás