PK BH 1980/379
PK BH 1980/379
1980.12.01.
A szerződéssel kikötött szolgalmi jog csak az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatában a szerződés megkötése után bekövetkezett lényeges változás alapján módosítható, illetőleg szüntethető meg [Ptk. 166. §, 170. § (1) bek., 241. §].
A peres felek ingatlanai egymással szomszédosak. Mind a felperesek, mind az alperesek S. A-tól vásárolták az ingatlant. Az I. r. alperes 1974. évben vásárolta meg az 1094/4. hrsz. alatt felvett 1342 négyzetméter területű ingatlant. Ez az ingatlan északi oldalán a felperesek ingatlanával, nyugati oldalán az 1091 hrsz. alatti úttal határos. 1974-ben az adásvételi szerződéssel útszolgalmi jogot alapítottak. Eszerint az alperes ingatlanának mindenkori tulajdonosa jogosult a vele szomszédos 1094/3. hrsz. ingatlanon átjárni.
A felperesek 1976-tól vannak a 1094/3. hrsz. alatt felvett 1427 négyzetméter területű birtokában, a tulajdonjogot 1979-ben szerezték meg. Ez az ingatlan saroktelek. Északi oldalán az 1093. hrsz. úttal nyugati oldalán az alperesi ingatlanhoz hasonlóan az 1091. hrsz. úttal határos. Az ingatlant a felső, keleti végén levő füves, műveletlen területen átjárási szolgalmi jog terheli, az alperes ingatlana javára.
Az alperesek e szolgalmi jog alapján gyakorolták a bejárást, az ingatlan felső részén újították fel a pincét, présházat, itt van a gépkocsi tárolására alkalmas terület, e szolgalmi úton keresztül rövidebb úton tudják az épületet megközelíteni.
A felperesek 1979 januárjában az alperesek átjárását biztosító utat lezárták. Az alperes kérelmére a községi tanács vb szakigazgatási szerve a felperesek magatartását birtokháborításnak minősítette, ettől őket eltiltotta és kötelezte az átjárás biztosítására.
A felperesek keresetükben az államigazgatási határozat megváltoztatását és az útszolgalmi jog megszüntetését kérték. A járásbíróság szakértői véleményt szerzett be. A szakértő megállapította, hogy az alpereseknek a saját telkükön történő bejárat kialakításához egy sor szőlőt kellene kivágniuk, és ez 7200 Ft kárt okozna.
A járásbíróság a felperesek keresetét elutasította. Indokolásának lényege szerint az alperesek csak a szolgalmi úton tudják célszerűen megközelíteni az ingatlant, így arra a rendeltetésszerű használathoz szükségük van [Ptk. 170. § (1) bek.].
A felperesek fellebbezése folytán a megyei bíróság a járásbíróság ítéletét a birtokháborítás tényét megállapító és az államigazgatási határozat megváltoztatására vonatkozó kereseti kérelmet elutasító részében helybenhagyta, egyebekben megváltoztatta. Az átjárási szolgalmi jogot megszüntette, kötelezte a felpereseket, hogy 7200 Ft-ot az alperesnek fizessenek meg és kötelezte az I. r. alperest, hogy 1500 Ft perköltséget fizessen meg a felpereseknek.
A megyei bíróság az ítélete indokolásában a két ingatlan egybevetéséből és a peres felek feltehető érdekeiből kiindulva megállapította, hogy az útszolgalom fenntartása szükségtelen, a jogok rendeltetésszerű gyakorlásával ellentétes is.
A kártalanítási összeg megállapításánál a bejárat kialakításához kivágásra kerülő szőlősor értékét vette alapul. A perköltség megfizetésére az I. r. alperest kötelezte, bár megállapította, hogy a felperesek követtek el birtokháborítást.
A megyei bíróság ítélete ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Tényként állapítható meg a per adataiból, hogy a perben vitatott útszolgalmi jogot az alperesek és a felperesek jogelődje 1974-ben szerződéssel létesítette. A szerződéssel kikötött telki szolgalmi jog megszüntetése csak a körülmények lényeges megváltoztatása esetén követelhető (Ptk. 241. §, BH 1979. 9/6. szám 206. jogeset).
Sem a járásbíróság, sem a megyei bíróság nem volt figyelemmel arra, hogy a perben vitatott szolgalmi jogot szerződéssel alapították. Az I. r. alperes a szerződéssel biztosított szolgalmi jog folytán olyan telket vett, amelynek az értéke magasabb, a felperesek pedig 1979-ben a kikötött szolgalmi jogra figyelemmel csökkent értékű ingatlant vásároltak.
A megyei bíróság ítélete a Ptk. 170. §-ának (1) bekezdésére hivatkozó részében téves.
A szerződéssel kikötött szolgalmi jog csak az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatában a szerződés megkötése után bekövetkezett lényeges változás alapján módosítható, illetve szüntethető meg. Ilyen változás nem következett be, az átjárásra használt felperesi telekrész továbbra is műveletlen füves terület, az alperesek épületének a megközelítése továbbra is ezen az úton történhet célszerűen. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. A pernyertes alpereseknek igazolt költsége nem merült fel, ezért a perköltségről nem kellett rendelkezni (Pp. 78. §). P. törv. I. 21 413/1979. sz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás