GK BH 1980/401
GK BH 1980/401
1980.12.01.
Ha kétséges, hogy a felek által megkötött egyezség nem sérti-e valamelyikük méltányos érdekét, a bíróságnak az egyezség jóváhagyásában való határozathozatal előtt ezt tisztáznia kell [Pp. 148. § (2) bek.].
Az alperes kivitelező egy társasházat épített, ennek átadás-átvétele 1970. december 30. napján volt. A három éven belül felismert hibák kijavítása iránti per – egyebek mellett – a különböző helyeken tapasztalt elektromos zárlatok megszüntetésére irányult. Az alperes a hibát elismerte, a kijavítás után az átadás 1976. március 4-én megtörtént, a korábban kifogásolt hibák azonban ismét jelentkeztek, de az alperes azokat már nem ismerte el.
Az alperes azzal védekezett, hogy a hiba nem áll fenn, a szavatossági igény egyébként is elévült.
A bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő úgy nyilatkozott, hogy egyes lakások „vizes” helyiségei elektromos áramfeszültség alatt vannak. A hiba oka a háztartási készülékek meghibásodása és a nulla vezeték feszültségemelkedése. A feszültség kiegyenlítő (egypotenciálra hozó) vezetékének kiépítése nem megfelelő, továbbá a külső hálózatban is hiba mutatkozik. A bíróság az áramszolgáltató vállalat hálózatát érintő kérdésekben az illetékes kirendeltségvezetőt meghallgatta, aki a tanúvallomásban kijelentette, hogy az egypotenciál-vezetékre hozással a hiba megszűnik, de minden lakást felül kell vizsgálni.
A felek ezután egyezséget kötöttek. A beavatkozó vállalta, hogy a minden lakásra kiterjedő felülvizsgálatot megrendeli, az alperes vállalta, hogy az egypotenciál hiányát és hibáját megszünteti, a beavatkozónál felmerülő költségnek az alperest terhelő részét megtéríti. A bíróság az egyezséget jóváhagyta.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, kérelme a végzés hatályon kívül helyezésére irányult. Azt állította, hogy az egyezség nem méltányos.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság az egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek. A bíróság méltánytalan egyezséget nem ruházhat fel a bírói ítélet hatályával. Ez ellentétben állna az igazságszolgáltatás alapvető céljaival, mivel a méltánytalanság mögött rendszerint olyan okok húzódnak meg, amelyek nem egyeztethetők össze az igazságosság követelményével. Az egyezség jóváhagyásának törvényes feltételeit a bíróság hivatalból vizsgálja. A jogszabályszerűség és a felek érdekeinek vizsgálata nem lehet formális. Ez nem jelenti azt, hogy az egyezség akkor hagyható jóvá, ha a bíróság teljesen felderítette a tényállást és az ügy egyébként is megérett a döntésre. Az egyezség jóváhagyható bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül is. Ha azonban a kereset vagy a védekezés megalapozottságát a per eddigi adatai kétségessé teszik, vagy a tényállás kételyeket támaszt a jóváhagyás feltételeinek fennállása tekintetében, a törvényben előírt érdekmegóvás megköveteli e kétségek eloszlatására alkalmas bizonyítás lefolytatását, az egyezség alapjául szolgáló körülmények tisztázását. A jelen esetben ilyen kétségek keltésére alkalmas az a körülmény, hogy a szakértő minden lakásra kiterjedő műszeres vizsgálatot nem végzett, márpedig ezt – az áramszolgáltató vállalat kirendeltségvezetőjének nyilatkozatával egyezően – a hibák okának megállapításához szükségesnek tartotta volna azon felül, hogy az alperes az egypotenciál-vezetékre hozást elvégzi. Az ellenőrző mérések eredménye szerint az egypotenciál-vezeték hiányán felül egyéb kivitelezési hibák kijavításának kérdése is felmerülhet, amiről az egyezség nem rendelkezik. A beavatkozónál felmerülő költségek megosztását az alperes vitathatja, ami esetleg újabb eljárást eredményez. Ennek elkerülése annál is inkább indokolt, mert a hiba okának egyértelmű és részletes megállapításával kapcsolatos költség, mint a bizonyítási eljárás költsége, perköltségnek minősül és erről a Pp. 81. §-ának megfelelően kell rendelkezni.
Minthogy a kifejtettek szerint az egyezség szerint a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek nem felel meg, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján – figyelemmel a 259. § és a 148. § rendelkezéseire – az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot az eljárás folytatására utasította. (Legf. Bír. GF. VI. 30 826/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás