MK BH 1980/407
MK BH 1980/407
1980.12.01.
Ha az üzemi baleset következtében a dolgozó és a vállalat is vétkes, a vállalat magatartása lényegesen csökkenti a dolgozó mulasztásának súlyát, amit a kárviselés arányának megállapításánál megfelelően értékelni kell [1967. évi II. törvény 62. § (2) bek., MK 31. sz.].
A felperes az alperes mezőgazdasági áruházának volt a vezetője. 1977. május 27-én a késő délutáni órákban egy vevőt akart kiszolgálni, aki Unifosz 50 EC elnevezésű és megjelölésű növényvédő szert kért. A pult alá nyúlt, ahol ezt a növényvédő szert tárolták és akkor érezte, hogy valami csúszós anyaghoz ért a keze. Ezt követően tapasztalta, hogy az egyik üvegből a növényvédő szer kifolyt. A vevő kiszolgálása után a polcot szivaccsal szárazra törölte, majd a mosdóban kezet mosott. Másnap reggel rosszul érezte magát, felkereste a körzeti orvosát, aki mérgezés gyanúja miatt azonnal a kórházba utalta. A kórházban 1977. május 28-tól június 23-ig ápolták, az első hat hétben az állapota súlyos, életveszélyes volt, és csak ezt követően tisztult a tudata. A felperes 1978. június 23-ig állt táppénzes állományban, 1978. június 24-től kezdődően rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg a részére.
A Legfelsőbb Bíróság az ügyben korábban hozott törvényességi határozatában megállapította, hogy a felperes heveny mérgezése üzemi balesetnek minősül, és így megalapozott az Mt. 62. §-ának (1) bekezdésére alapított kártérítési igénye. Kifejtette továbbá, a perben tisztázásra szorul, hogy kinek – a felperesnek, az alperesnek vagy esetleg mindkét félnek – a mulasztására vezethető vissza a növényvédő szerek tárolására vonatkozó előírások megsértése, ezt a körülményt pedig az alperes felelőssége mértékének megállapításánál megfelelően értékelni kell.
A munkaügyi bíróság az új eljárás során azt állapította meg, hogy vétkes kötelezettségszegésével a munkáltató is hozzájárult az üzemi balesethez és ennek folytán a kárviselés arányát a vállalat és a dolgozó között 50-50%-ban állapította meg. Ítélete indokolásának lényege szerint a felperes mint áruházvezető tudott arról, hogy a kifejezetten mérgező növényvédő szereket – ideértve az Unifosz 50 EC növényvédő szert is – különálló zárható helyiségben, illetve az egy helyiség raktárban fémráccsal, fémhálóval elkerített külön is zárható raktárrészben kell tárolni. Az ilyen növényvédő szereket a kiskereskedelmi egységekben szintén külön zárható szekrényrészben kell tárolni. A felperes – aki méregkezelői vizsgával rendelkezik – elismerte, hogy az erős mérgeket az udvaron levő növényvédő szer raktárban kellett volna tárolni, és mivel innen a vevőt nem lehet kiszolgálni, ezért tartották a balesetet előidéző vegyi anyagot az eladótéren belül, a pult alatt.
Ilyen körülmények mellett a felperes terhére esik, hogy eltűrte a mérgező növényvédő szernek az előzőekben részletezett módon történő tárolását és ezáltal veszélyeztette a többi dolgozó testi épségét is.
De az alperes munkavédelmi előadója sem járt el kellő körültekintéssel az áruházban végzett ellenőrzéseknél, mert észlelnie kellett volna, hogy a mérgező növényvédő szer tárolása az eladótérben történik.
Ezt az ítéletet fellebbezés folytán felülbíráló megyei bíróság az ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a balesetet 70%-ban a felperes vétkes magatartása idézte elő, és ennek megfelelően módosította a kártérítés arányát. Az arány megváltoztatásának okait nem fejtette ki. A kártérítés mértékének megállapítása során azonban az elsőfokú bíróságtól eltérő számítási módot alkalmazott.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a felperes életének, egészségének, testi épségének munkaviszonya keretében történő megsértésében vétkes magatartásával maga a felperes is közrehatott.
Nem volt vitás perben, hogy a baleset bekövetkezésének időpontjában a bolt raktárában a mérgező anyagok tárolására rendszeresített tároló volt.
A felperesnek – mint szakképzett dolgozónak – tudnia kellett, hogy ezek a vegyszerek csak ebben a tárolóban helyezhetők el, még abban az esetben is, ha azok árusítása meghatározott többletmunkával és az ezzel összefüggő kényelmetlenséggel is együttjár. A felperes ennek ellenére a mérgező hatású növényvédő szereket a pult alatt tárolta, így a baleset bekövetkezésében maga is közrehatott.
Az MK 110. számú állásfoglalással módosított MK 31. számú állásfoglalás szerint a kárviselés arányát az dönti el, hogy a dolgozó vétkes közrehatása milyen mérvű volt. A dolgozó vétkessége súlyának és ehhez képest a kárviselés arányának meghatározásánál azonban jelentősége van annak, hogy a vállalat a kár bekövetkezésében vétkes magatartásával maga is hatott-e közre. A vállalat ilyen magatartása ugyanis lényegesen csökkenti a dolgozó vétkes magatartásának a súlyát, és így – az eset összes körülményei mellett – kihat a kárviselés arányára is.
A perben feltárt adatok szerint az alperes munkavédelmi főelőadója saját maga adta elő, hogy az áruházban történt ellenőrzéseikor nem vette észre a mérgező növényvédő szernek az eladótérben történő szabálytalan tárolását. Ezen kívül tapasztalta azt is, hogy a felperes elhanyagolja a feladatává tett munkavédelmi oktatást. Ennek ellenére a felperessel szemben az ilyen esetekben szükséges intézkedést nem tette meg.
Ilyen adatok alapján – figyelemmel az MK 110. számú állásfoglalással módosított MK 31. számú állásfoglalásra – sem a munkaügyi bíróság, sem a megyei bíróság nem állapította meg helytállóan a kárviselés arányát.
Az adott tényállásra figyelemmel a kárviselés arányának 30–70%-ban, az alperesre terhesebben történő megállapítása indokolt. A kár 70%-át tehát az alperesnek kell viselnie. (M. törv. II. 10 264/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás