MK BH 1980/412
MK BH 1980/412
1980.12.01.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen előterjesztett perújítási kérelmet a munkaügyi bíróságnak háromtagú tanácsban eljárva tárgyaláson kell elbírálnia akkor is, ha csak a perújítás megengedhetősége kérdésében dönt [1972. évi IV. tv. 23. §, 24. § (2) bek.].
A felperes az 1977. június 22-én kelt határozatával az alperest 800 forint személyi alapbércsökkentés fegyelmi büntetéssel sújtotta, mert megszegte a panaszintézés jogszabályi előírásait, továbbá mint a műszaki ágazat megbízott vezetője a felülvizsgáló során nem az elvárható szakértelemmel és gondossággal járt el.
A fegyelmi határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemnek a munkaügyi döntőbizottság részben helyt adott, a fegyelmi büntetést 400 forint alapbércsökkentésre mérsékelte.
A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen benyújtott kereseti kérelem alapján a munkaügyi bíróság a fegyelmi büntetést havi 200 forint alapbércsökkentésre mérsékelte.
A jogerős ítélet ellen a felperes 1979. április 19-én perújítási kérelmet terjesztett elő.
A munkaügyi bíróság végzésével a perújítási kérelmet hivatalból elutasította, lényegében azzal az indokolással, hogy a felperes beadványa a Pp. 260. §-ának (1) bekezdésében előírt előfeltételeknek nem felel meg. Nem hivatkozott olyan tényekre vagy bizonyítékokra, amelyeket a bíróság a perben nem bírált el.
A munkaügyi bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 24. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkaügyi bíróság a hatáskörébe tartozó ügyekben [23. § (1)–(2) bekezdés] egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsban jár el. A jogvita nem veszti el munkaügyi jellegét a perújítási eljárásban sem. Jogszabályt sértett a munkaügyi bíróság, amikor a perújítási kérelmet nem tanácsban eljárva bírálta el.
Törvénysértő egyébként a munkaügyi bíróság eljárása ezért is, mert a perújítási kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, jóllehet a Pp. a perújítási kérelem elbírálásának módját illetően főszabályként a tárgyalást jelöli meg. Ettől csak annyiban enged eltérést, hogy ha a hiánypótlásra visszaadott perújítási kérelmet a határidőn belül nem, vagy újból hiányosan adja be, illetve a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjeszti elő, akkor a kérelmet érdemi elbírálás, illetve tárgyalás kitűzése nélkül el kell utasítani. Ha pedig a kérelem elbírálására a bíróságnak nincs hatásköre vagy illetékessége, a kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más bírósághoz kell áttenni. Minden más esetben a perújítási kérelmet tárgyaláson kell elbírálni. Ez vonatkozik arra az esetre is, amikor a bíróság csak a perújítási megengedhetőségének kérdésével foglalkozik. (M. törv. II. 10 150 (1980) 2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás