BK BH 1980/419
BK BH 1980/419
1980.12.01.
A közösség megsértésének súlyosabb esete állapítható meg, ha a cselekmény nemcsak gyalázkodó jellegű, hanem gyűlölet keltésére is alkalmas [Btk. 269. § (1) bek.]
A terheltet a járásbíróság bűnösnek mondta ki sértő kifejezés (cselekmény) használatával elkövetett közösség megsértésének vétségében és rongálás vétségében. Ezért – halmazati büntetésül – mint visszaesőt 6 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt terhére halmazatban megállapított bűncselekmények közül a közösség megsértésének vétségét sértő cselekménnyel elkövetettnek jelölte meg és mint többszörös visszaesőt ítélte el.
A megállapított tényállás szerint a terhelt a büntetés-végrehajtási intézetben töltötte jogerős büntetését, ahol többször fenyítésben részesült. Az ún. „börtönpszichozis” hatása alatt az elítélt – társai befolyásolására is – mindenáron el akarta érni, hogy más büntetés-végrehajtási intézetbe helyezzék. Ezért a fekvőhelyének deszkáit és az ablakokat összetörte, a falból a rácsot kibontotta, és ezzel kárt okozott. Másnap egy másik zárka falára papucsával horogkereszteket rajzolt. A fasizmust, valamint a fasiszta vezetőket dicsőítő, a kommunizmust és a szocialista állam vezetőit szidalmazó szöveget írt fel.
A járásbíróság, illetve a megyei bíróság ítéletének azon részei ellen emelt törvényességi óvás – amelyekkel a terhelt által elkövetett bűncselekményt: sértő cselekménnyel elkövetett közösség megsértése vétségének minősítették – alapos.
A törvényességi óvással megtámadott ítéletek indokolásukban arra hivatkoznak, hogy a terhelt azzal a magatartásával, amely szerint a zárka falára horogkereszteket rajzolt, szocialista meggyőződésünk miatt a kommunistákkal és párt vezetővel szemben sértő, lealacsonyító kifejezéseket írt a falra; a Btk. 269. §-ának (2) bekezdésébe ütköző, sértő cselekménnyel elkövetett közösség megsértésének vétségét valósította meg.
Kétségtelen, hogy a terhelt – államellenes politikai célzat hiányában – cselekményével nem az izgatás bűntettét, hanem a közösség megsértésének vétségét valósította meg. Az alapügyben eljárt járásbíróság és megyei bíróság azonban a cselekményt helytelenül a Btk. 269. §-ának (2) bekezdésébe ütköző magatartásnak tekintette és ennek megfelelően minősítette.
A Btk. 269. §-a a közösség megsértésének két formáját szabályozza. Az említett törvényhely (2) bekezdése a közösség megsértésének azt az enyhébb formáját tartalmazza, amelyet sértő, lealacsonyító kifejezések használatával vagy ugyanilyen cselekmények elkövetésével valósítanak meg, tehát amelyeket általában „gyalázkodás”-nak lehet nevezni.
A Btk. 269. §-ának (1) bekezdésében meghatározott cselekmény pedig azt eredményezheti, hogy a cselekmény észlelőiben gyűlölet, ellenséges magatartás, érzelem ébredhet, tehát a cselekménynek – amely akár tettleges, akár szóbeli lehet – objektíve alkalmasnak kell lennie a gyűlölet felkeltésére. Figyelemmel a bűncselekmény immateriális, veszélyeztető jellegére, közömbös, hogy a gyűlöletet a cselekmény ténylegesen felkeltette-e.
Az adott esetben a terhelt cselekménye az ügy lényegét, a kifejezések értelemszerű tartalmát tekintve volt más, mint a fasizmus eszméjének, a volt fasiszta Németországot megtestesítő személynek az éltetése, feldicsérése, ugyanakkor a kommunizmus eszméje elleni hangulatkeltés. E cselekmény tehát a Btk. 269. §-a (1) bekezdésének b), illetve d) pontjába ütközött, mivel összhatásában hangulatilag és tartalmilag is a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje, illetve szocialista meggyőződésük miatt egyes csoportok, valamint személyek elleni gyűlöletkeltésre alkalmas.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással egyetértve, a törvénysértést megállapította és a cselekményt a kifejtettek szerint minősítette. (B. törv. II. 290/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás