PK BH 1980/427
PK BH 1980/427
1980.12.01.
Ha a szövetkezeti lakások cseréjére kötött szerződésben a felek az OTP-tartozásokat kölcsönösen átvállalják, de az egyik szerződő fél az OTP részére nem hajlandó nyilatkozatot adni, a jognyilatkozatnak bírósági ítélettel való pótlására csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság megfelelően tisztázza azt is, hogy az érdekelt felekre az ítélethozatal folytán milyen kötelezettségek hárulnak, illetőleg a felek milyen jogokat szereznek [Ptk. 277. § (2) bek., 295. §]. Az ilyen perben az OTP-t külön értesíteni kell a beavatkozás lehetőségéről [Pp. 54. § (2) bek.].
A felperes a gy.-i szövetkezeti lakását az 1978. június 22. napján kelt szerződésben elcserélte az alperes szövetkezeti lakásával. Mindkét lakást OTP-tartozás terhelte. Ezért a szerződő felek kötelezettséget vállaltak a csere útján tulajdonukba kerülő ingatlanokat terhelő tartozás átvállalására. A felek tudomásul vették azt is, hogy az Országos Takarékpénztár javára fennálló elidegenítési és terhelési tilalomra figyelemmel a szerződés érvényességéhez az OTP hozzájárulása szükséges.
A felek az OTP-től kérték a szerződés jóváhagyását. Az Országos Takarékpénztár hitelszámla kezelő fiókja 1978. augusztus 24. napján azt közölte a felekkel, hogy az alperes szövetkezeti lakásán fennálló tartozás átvállalásához rendkívüli törlesztés teljesítése nélkül járul hozzá, de ragaszkodik új biztosítás megkötéséhez, és ehhez képest állapítja meg a hozzájárulás megadását követő időben fizetendő törlesztő részleteket. Felhívta a feleket, hogy a tartozás átvállalási okirat aláírása céljából 1978. augusztus 28-án együttesen jelenjenek meg s közölte, hogy átvállalási díj fejében a feleknek 294 forintot kell fizetniük.
Az alperes a tartozásátvállalási nyilatkozat aláírását utóbb megtagadta.
A felperes ilyen előzmények után keresetében kérte az alperes OTP-kölcsönt átvállaló nyilatkozatának ítélettel való pótlását, az alperessel megkötött lakáscsere-szerződés érvényességének a megállapítását, végül hivatkozott arra, hogy az aláírás megtagadása miatt, illetőleg a cserelakás átadásának késedelme miatt kára keletkezett.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és viszontkereset emelése mellett megtámadta szerződéses jognyilatkozatát. Előadta: a csereszerződés megkötésekor mindkét fél abban a téves feltevésben volt, hogy az alperes férje a csere lebonyolításának tervezett időpontjára nyugdíjba megy. Ez azonban nem következett be. Téves feltevés [Ptk. 210. §-ának (3) bekezdése] folytán ezért a csereszerződés érvénytelen.
Az elsőfokú bíróság a kártérítési igény elkülönítése után hozott ítéletével pótolta az alperes, valamint a felperes lakásainak cseréjéhez szükséges, OTP-tartozások átvállalására vonatkozó alperesi nyilatkozatot. A felperes ezt meghaladó keresetét, valamint az alperes viszontkeresetét azonban elutasította.
A bíróság azt állapította meg, hogy az alperes a tartozásátvállaló nyilatkozat aláírását – a csereszerződésben vállalt kötelezettsége teljesítését – jogos ok nélkül tagadta meg (Ptk. 313. §-a), a felperes így jogszerűen választhatta a késedelem jogkövetkezményeinek alkalmazását, nevezetesen a teljesítést [Ptk. 300. §-ának (1) bekezdése], amely a csereszerződés lebonyolításának ebben a szakaszában jognyilatkozat adását jelentette. Ezért a bíróság a Ptk. 295. §-a alapján az alperes jognyilatkozatát ítéletével pótolta. A szerződés érvényességének megállapítása iránti kereseti kérelmet a bíróság időelőttiség miatt utasította el, mert a felek egyelőre szerződési nyilatkozataikhoz kötve vannak, de a szerződés visszamenő hatállyal csak hatósági jóváhagyás (helyesen: az OTP mint „harmadik személy” beleegyezése) után tekinthető létrejöttnek (Ptk. 215. §).
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét indokai alapján hagyta helyben.
Mindkét fokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperesnek az OTP-kölcsönt átvállaló nyilatkozatát ítéletével pótolja.
A csereszerződés szerint a felek kölcsönösen kötelezték magukat a tulajdonukba kerülő ingatlanokat terhelő tartozás átvállalására. Minthogy mindkét ingatlant OTP-tartozás terhelte, ez a szerződéses rendelkezés tulajdonképpen két tartozásvállalást érintett: a felperesnek a b.-i lakáson fennálló OTP-tartozást kellett átvállalnia, míg az alperesnek a gy.-i lakáson fennálló kölcsöntartozás átvállalásáról kellett gondoskodnia.
A keresetlevél nem jelölte meg pontosan, hogy a kereseti kérelem melyik tartozásátvállalással kapcsolatos nyilatkozat pótlására irányul. A per anyaga azonban arra utal, hogy a keresetindítást megelőzően az Országos Takarékpénztár a lakást terhelő OTP-kölcsönnek a felperes által történő átvállalásával kapcsolatos okiratok aláírására hívta fel a peres feleket, és ennek az okiratnak az aláírását tagadta meg az alperes. E kölcsön átvállalásának a feltételei a perben ismertek, az OTP-nek ezzel kapcsolatban a felpereshez intézett levele rendelkezésre áll az iratoknál.
Nincs adat azonban arra, hogy milyen feltételek mellett járult volna hozzá az OTP a gy.-i lakás vonatkozásában a fennálló kölcsöntartozásnak az alperes által történő átvállalásához. Nincs tisztázva, hogy erre vonatkozóan kaptak-e a felek már tájékoztatást az OTP-től.
Az elsőfokú bíróság ítéletével pótolta a két lakás cseréjéhez szükséges, OTP-tartozások átvállalására vonatkozó alperesi nyilatkozatot, holott a perben azt sem tisztázták, hogy pontosan milyen nyilatkozat pótlását kéri a felperes. Melyik lakást terhelő OTP-kölcsönnel kapcsolatos a pótolni kért nyilatkozat és mi annak valóságos és pontos tartalma.
A tartozásátvállalás tartalmának tisztázása nélkül pedig a jognyilatkozat pótlásának nem lehet helye.
Az igaz, hogy a felek kötelezettséget vállaltak a tartozások kölcsönös átvállalására, és így együttműködési kötelezettségük kiterjed arra, hogy a teljesítés érdekében úgy járjanak el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható [Ptk. 277. §-ának (2) bekezdése]. Ha pedig a szerződés teljesítéséhez szükséges jognyilatkozatok megtételét elmulasztják, a Ptk. 295. §-ában írt rendelkezések alkalmazásával helye lehet a jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlásának.
A jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén azonban csupán akkor lehet helye a jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlásának, ha az ítélethozatal előtt a bíróság megfelelően tisztázza azt is, hogy az érdekelt felekre az ítélethozatal folytán milyen kötelezettségek hárulnak, illetőleg ki milyen jogokat szerez. Az említett körülmények – előzetes tisztázásának hiányában a jogerős ítélet megalapozatlan.
Végül törvénysértő az ítélet azért is, mert az OTP értesítése nélkül hozta meg mindkét fokú bíróság az ítéletet. A felperes által pótolni kért alperesi jognyilatkozat végeredményben az OTP és az alperes közötti egyik kölcsönszerződés megszüntetését, illetőleg a másik kölcsönszerződés létrejöttét eredményezheti. Az OTP tehát a per eldöntésében – mint hitelező – közvetlenül érdekelt.
Így tehát az Országos Takarékpénztártól nem csupán a kölcsönvállalás feltételeire vonatkozó tájékoztatást kellett volna beszerezni, de a Pp. 54. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezésekre tekintettel a perről őt értesíteni kellett volna s egyben tájékoztatni a beavatkozás lehetőségéről.
Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú ítéletnek törvényességi óvással nem támadott rendelkezését nem érintette, a jognyilatkozat pótlására vonatkozó ítéleti rendelkezéseket azonban – a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésekre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése]. (P. törv. V. 21 536/1979.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás