PK BH 1980/431
PK BH 1980/431
1980.12.01.
Ha az államigazgatási hatóság valamely telket csereingatlan ellenében állami tulajdonba vesz és a tulajdonos javára értékkülönbözet címén meghatározott összeget állapít meg, ez utóbbi rendelkezés ellen az a fél, aki a megállapított értékkülönbözetet sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az ellenérdekű fél ellen indított perben a bíróságtól kérheti az értékkülönbözet összegének módosítását úgy, mintha az ingatlanát kisajátították volna [10/1977. (I. 28.) ÉVM sz. r. 6 §; 1976. évi 24. tvr. 19. § (3) bek.].
A felperes az 1976. december 30-án kötött adásvételi szerződéssel egy mezőgazdasági termelőszövetkezettől 32 900 Ft-ért megvette a perbeni építési telket. A felperes a telken építkezni akart, el is készítette az építési tervet és a telekre 3600 Ft értékű betonmurvát szállított.
A városi tanács v. b. műszaki osztálya az 1978. június 9-én kelt, első fokon jogerőre emelkedett határozatával a 10/1977. (I. 28.) ÉVM számú rendelet (R.) alapján a telket állami tulajdonba vette, cserébe adott egy 712 m2 területű házhelyet és a felperes javára értékkülönbözet címén 4693 Ft-ot állapított meg. Tájékoztatta a felperest, hogy az értékkülönbözet megállapításával kapcsolatban a bíróságnál pert indíthat.
A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest további 34 776 Ft megfizetésére.
A járásbíróság az alperest 33 927 Ft és 4865 Ft perköltség megfizetésére kötelezte, figyelemmel az ingatlanszakértő véleményére.
Az ítélet ellen az alperes a kereset teljes elutasítása végett, az ügyész pedig a marasztalás összegének leszállítása iránt fellebbezett.
A megyei bíróság végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette és az iratokat áttette a másodfokú építésügyi hatósághoz. A végzés indoklása szerint ingatlancserével kapcsolatos értékkülönbözet tekintetében sem az R., sem az 1957. évi IV. törvény nem biztosítja a bírósági út igénybevételét.
A jogerős határozat ellen emelt törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az R. 6. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a cseretelek kisebb értékű, a tulajdonos részére az értékkülönbözetet meg kell fizetni. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy az értékkülönbözetet és megfizetésének módját a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kell megállapítani.
Az idézett jogszabály rendelkezéseiből az is következik, hogy az értékkülönbözet megállapításánál nemcsak az 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet (Tvr.) 8–17. §-aiban meghatározott anyagi jogi szabályokat, hanem a 19. §-ának (2) bekezdésében írt eljárásjogi szabályokat is alkalmazni kell.
Az államigazgatási hatóság első fokú határozatának értékkülönbözetet megállapító rendelkezése ellen tehát az a fél, aki a megállapított értékkülönbözetet sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az ellenérdekű fél ellen indított perben a Tvr. 19. §-ának (3) bekezdése alapján a bíróságtól kérheti az értékkülönbözet összegének módosítását, éppen úgy, mintha az ingatlanát kisajátították volna.
A másodfokú bíróság tehát a bírósági hatáskör hiányát tévesen állapította meg.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 21 363/1979/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás