BK BH 1980/44
BK BH 1980/44
1980.12.01.
Társtettség megállapításának van helye az un. láncolatos elkövetés esetén, amikor az egyik elkövető a sértettől elvett dolgot a vele akarategységben levő és mellette tartózkodó társának átadja [1978. évi IV. törvény 20. § (2) bek.].
A járásbíróság a II. r. terheltet rablás bűntette miatt 2 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
A II. r. terhelt élettársi kapcsolatban él az I. r. terhelttel. A sértett az étteremben italozott és kismértékben ittas állapotba került. Az előző nap felvett fizetéséből 3840 forint volt nála kabátjának jobb külső zsebében, a személyi igazolványában. A sértett leült egy padra és ezen a padon ült már ekkor az I. r. terhelt, aki közelebb csúszott a sértetthez, annak jobb kabátzsebét kitapogatta és onnan a sértett személyi igazolványát a pénzzel együtt kivette, majd az időközben mellé leült élettársának, a II. r. terheltnek átadta. A személyi igazolvány az I. r. terhelt és a sértett között a padon maradt. Néhány perc múlva a II. r. terhelt felállt és a közelben tartózkodó testvére felé ment. Az I. r. terhelt utána szólt, hogy adjon neki is a pénzből.
Amikor a sértett ezt meglátta, gyanút fogott, zsebéhez nyúlt és észlelte, hogy hiányzik a pénze. Észrevette a személyi igazolványát is a padon. Ekkor a II. r. terhelttől követelte a pénz visszaadását, aki tagadta a pénz elvételét, majd a sértettet olyan erővel lökte el magától, hogy az megtántorodott, és egy közelben levő babakocsinak esett. Ezután a II. r. terhelt futásnak eredt és a sértett csak a közelben levő ligetben érte utol. Ekkor a II. r. terhelt a sértettet ököllel szájon ütötte, amitől az elesett és a szája vérezni kezdett. Sérülése 8 napon belül gyógyult. A II. r. terhelt a helyszínről elfutott.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a II. r. terhelt cselekményét orgazdaság bűntettének és könnyű testi sértés vétségének minősítette és ezért 1 évi szabadságvesztés és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte.
A másodfokú bíróság ítélete ellen, a minősítés, illetve a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság ezért minősítette a II. r. terhelt cselekményét orgazdaságnak, mert álláspontja szerint amikor az I. r. terhelt a pénzt a sértett zsebéből kivette, a lopás már befejezést nyert.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a törvényességi óvásban kifejtett azzal az állásponttal, amely szerint az úgynevezett „láncolatos” elvételnek azokban az eseteiben, amikor a több elkövető egységes akaratelhatározásából fakadóan úgy működik közre a lopás megvalósításában, hogy az egyik elkövető a sértettől elveszi a dolgot s nyomban átadja azt a testi közelségében levő társának, a bűncselekmény akkor befejezett, amikor a dolog véglegesen kikerült a sértett birtokából. A II. r. terhelt tehát társtettese lenne a lopási cselekménynek, ha ezzel az eseménysor befejeződött volna, nem pedig orgazda.
Az ítélkezési gyakorlat szerint (BJD 6591 sorsz.) az elkövetés helyétől, idejétől és egyéb külső körülményektől függően rablásnak minősülhet a lopás akkor is, ha a tolvaj tettenérése és részéről az erőszak alkalmazása már a lopás befejezése után történt. A II. r. terhelt mint tettenért tolvaj a tényállás szerint kétszer is erőszakot alkalmazott a pénz megtartása érdekében. Cselekménye tehát a rablás bűntettét valósította meg, amellyel az erőszak alkalmazása folytán jelentkező könnyű testi okozása bűnhalmazatban nem állítható meg, hanem a rablás beleolvad s csupán a büntetés kiszabása során jut jelentőséghez.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság ítélete a minősítésre és a kiszabására vonatkozó részében törvénysértő, ezért az ítélet e rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és a II. r. terheltet a járásbíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetésre ítélte. (B. törv. I. 918/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás