GK BH 1980/445
GK BH 1980/445
1980.12.01.
Az a körülmény, hogy az egyeztetés kezdeményezésére és a jegyzőkönyv felvételére kötelezett fél nem tesz eleget a bíróság felhívásának és ezzel az eljárást megnehezíti vagy meghosszabbítja, indokolttá teheti pénzbírság kiszabását, de a tényállás szükséges mértékű felderítése nélkül nem nyújthat kellő alapot ítélet hozatalára [Pp. 377. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére 3960 Ft erejéig fizetési meghagyást bocsátott ki az alperes ellen. A felperes göngyölegként alkalmazott 66 db keretléc ellenértékét követelte. Az alperes az ellentmondásában elutasítást kért azzal, hogy a felperes a közöttük szokásos rakodólapos szállítás helyett – előzetes értesítés nélkül – keretléces szállítási módot vezetett be és önhatalmúlag terhelte meg őt a követelt összeggel. Kellő időben tudomására hozta a felperesnek, hogy a keretléceket rendelkezésére bocsátja és felszólította azoknak az elszállítására. Az alperes egyébként kifogásokat is emelt.
Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az elsőfokú bíróság felhívta a feleket adataik egyeztetésére, amelyet a végzés szerint a felperes volt köteles kezdeményezni és az arról készült jegyzőkönyvet 10 napon belül benyújtani.
A felperes az egyeztetést a felhívás ellenére nem kezdeményezte, aminek következtében az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes magatartását a bíróság az ellentmondásban foglaltakkal való egyetértésnek, vagyis az alperes védekezése elfogadásának minősítette.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett és annak megváltoztatásával az alperesnek a kereset szerint marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem ismeri el az alperes védekezésében foglaltakat, a bíróság pedig a kiadott végzésben nem figyelmeztette arra, hogy egyeztetési jegyzőkönyv becsatolásának hiánya esetén el fogja utasítani a keresetet. Benyújtotta az alpereshez intézett, egyeztetést kezdeményező levelének másolatát, amelyre előadása szerint válasz nem érkezett, továbbá az 1978. április 7-én az alpereshez intézett géptáviratának fénymásolatát annak a bizonyítására, hogy a szállítás előtt telefonon megbeszélte a léckeretes szállítás alkalmazását, a 80 Ft/db betétdíj felszámítását, és hogy ezt géptáviratban is igazolta, az alperes további nyilatkozatának hiányában pedig feltételezte annak egyetértését.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság téves feltevésre alapította az elutasító ítéletét, mert a felperes nem ismerte el helytállónak az alperes védekezését és fenntartotta a követelését. Az a körülmény, hogy az egyeztetés kezdeményezésére és a jegyzőkönyv előterjesztésére kötelezett fél nem tett eleget a bíróság felhívásának és ezzel az eljárást megnehezítette vagy meghosszabbította, indokolttá teheti pénzbírság kiszabását, de nem teszi lehetővé a tényállás szükséges mértékű felderítése nélkül ítélet hozatalát [Pp 377. § (1) bek.]. Az első fokú ítélet meghozatala előtt nem történt meg annak a felderítése, hogy a keretlécek jelenleg melyik félnek a birtokában vannak. Az alperes levélmásolatot csatolt annak a bizonyítása végett, hogy már 1978. júliusban felszólította a felperest, hogy szállítsa el a megjelölt tárolási helyekről a keretléceket és kilátásba helyezte azt is, hogy maga gondoskodik azoknak visszfuvarban történő visszaszállításáról. Ennek ellenére egyik fél sem nyilatkozott a keretlécek hollétéről. Ennek az ismerete nélkül nem állapítható meg, hogy fennáll-e az alperesnél olyan gazdagodás, amelynek a megtérítésével tartozik és az sem, hogy amennyiben megalapozott az alperes védekezése a felperes álláspontjával és az előzetes közlésre vonatkozó állításával szemben.
A fentiek következtében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. II. 31 914/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás